Századok – 2012
MŰHELY - Miskolczy Ambrus: A józsefi népszámlálás, a nemesi ellenállás és a Horea-felkelés VI/1421
1448 MISKOLCZY AMBRUS tartományokba, a Horea-felkelést pedig a katonai összeírásnak nevezett népszámlálás híre váltotta ki, a nemesek összeírása a parasztokkal, és a házak megszámozása lazítja a paraszti engedelmességet, és jelzi, hogy a nemesekre a népéhez hasonló sors vár. Izdenczy cáfolata szerint, ha valami rossz felróható a népszámlálásnak, az csak azoknak tulajdonítható, akik hivatalos úton nem adták meg a szükséges felvilágosítást, hanem — ehelyett — még azt akarták elhitetni, hogy a népszámlálás a nemesi előjogok legsúlyosabb megsértése és hallatlan újítás.12 0 Ebben az ellenvéleményben azért benne van a népszámlálás kivitelezésének kritikája, bár a felelősséget alapvetően az erdélyi megyei főtisztekre és tisztekre hárította. Bánffy György viszont a katonai hatóságokra: „A Horea-féle felkelésre nem az Őfelsége által elrendelt katonai összeírás (Militair Conscription) adott alkalmat, hanem a kirobbanó lázongások előtt a katonaság által jogosítatlanul elkezdett és a Főhadiparancsnokság által teljesen alkalmatlan időben, a kormányhatóságokkal való egyeztetés nélkül és nagyon illetlenül kéz alatt támogatott összeírása Fehér és Hunyad megyei lakosoknak, akik falvastul mentek Károlyfehérvárra azzal a kéréssel, hogy vegyék fel őket határőrnek. Az ezen pontba foglalt sérelemnek nincs valódi alapja, és mivel a valóságos összeírás véget ért, ebben a vonatkozásban is meghaladott." Izdenczy a továbbiakban azt hangoztatta, hogy „mivel még a nem nemesek összeírása a magyar és a német tartományokban egyazon szempontból történt, ez cáfolja a magyarországi és erdélyi megyék által kárhoztatott újoncállítást. A nemesség összeírása ránézve sem káros, sem új, mint a megyei levéltárakban őrzött nemesi összeírások bizonyítják. A korábban szokásos nemesi összeírásokból mindenekelőtt az derül ki, hogy a magyarországi és erdélyi nemesség adómentessége miatt köteles a fejenkénti insurrectio is, és csak az összeírás révén tudhatja meg az uralkodó, hogy hány insurgensre számíthat, amit a házszámozás miatt felhoztak, épp oly csekély figyelmet érdemel, mint az, ha azt állítaná valaki, hogy a császári palotát azért számozták meg úgy, mint a városi és külvárosi házakat, hogy ezáltal az uralkodót alattvalóival egy sorba állítsák, az pedig egyébként ismert, hogy a Horea-felkelés nem vezethető le az említett katonai összeírásból, [mármint a népszámlálásból], hanem azokból a hamis képzetekből, amelyekkel ezek a rajongók az ostoba oláh népet elámították."121 Bánffy szerint ez az állítás messzemenően megválaszolja a sérelmet. De: „Én azt hiszem, hogy a kérvényben itt és máshol nem magát a lélekösszeírást, hanem sokkal inkább azt sérelmezték, ahogy azt lebonyolították. Ezen a ponton, mint már megtörtént dolgon egyszerűen túl lehet lépni."12 2 Pállfy János kancellár elfogadta Bánffy véleményét.12 3 És fentebb láttuk, amikor a császár véleményezte a gubernium és a kancellária állásfoglalását, bár rosszallását nem titkolta, a szokásosnál udvariasabb volt, mintha már kezdte volna érezni és félig-meddig tudatosítani azt, hogy diktatórikus módszereivel nem érhet célt. így ez az erdélyi akta-vita már 120 OSZKK Fol. Germ. 304. Opus-Izdenczy. 11. 121 OSZKK Fol. Germ. 304. Opus-Izdenczy. 29. 122 MOL B 2 1788:15781 123 MOL A 39 1789:10353
