Századok – 2012
MŰHELY - Miskolczy Ambrus: A józsefi népszámlálás, a nemesi ellenállás és a Horea-felkelés VI/1421
A JÓZSEFI NÉPSZÁMLÁLÁS, A NEMESI ELLENÁLLÁS ÉS A HOREA-FELKELÉS 1429 zást sem kell elvetni.3 3 A magyar röpiratirodalom elemzője szerint egyedülálló állásfoglalás volt a Cházár Andrásé.3 4 Láthatjuk, nem egészen az, hiszen nemcsak azt a meggyőződését próbálta dokumentálni, hogy József tiszteletben tartja a megyei önállóságot, hanem határozottan kiállt a koronázás mellett. De nemcsak így ítélte el azt, hogy a koronát elvitték Pozsonyból, és a császári kincstárba helyezték el, hanem annak jelzésével, hogy a korona „visszajön, ahonnan elment" (Redibit unde abivit).3 5 Ez válasz arra, hogy József a korona elvitele miatti tiltakozásra Horatiust idézte: Risum teneatis, amici? = „meg tudnátok állani nevetés nélkül, barátaim?" Cházár az alkotmányos abszolutizmus publicistája, viszont amikor II. József a német nyelvet az igazságszolgáltatásba is egyoldalúan bevezette, az ügyvédségről lemondott, majd a Gömör megyei antijozefinista ellenzék egyik szószólója lett, a magyar nyelv lelkes harcosa. Aztán miután József halála után majd egy évtizeddel Bécsben látta, hogy a császár milyen intézetet állított fel a süketnémák számára, követte a példát, Vácott állított fel hasonló intézményt. Mindez amellett szól, hogy a kompromisszumnak megvoltak az esélyei, ha egy olyan értelmiségi, mint Cházár, vagy olyan megye, mint Bihar elfogadta a nemesség összeírását, viszont a császárnak le kellett volna mondani a népszámlálás katonai jellegéről és a katonaság részvételéről. Amire természetesen nem volt hajlandó, hiszen a Monarchia országainak homogenizálása, a nagy egész tökéletes gépezetté alakítása volt a cél. Tantner szerint: „Az összeírás nem akarja megdönteni a feudális rendszert, hanem államosítani akarja azt. A földesurakat meg akarja hatalmuktól fosztani, és azt akarja, hogy kvázi-állami hatóságokként viselkedjenek."36 Ezt a célt szolgálta a dominium rovatban a földesurak megjelölése. Ennek a politikának a hatékonyságát eleve gyengítette a nemesség megalázásának vágya. Ugyanakkor a császár hivatalnoki karát is megalázta híres pásztorleveleivel, amelyben megdorgálta őket és jobb munkára szólított. Olykor pedig legközelebbi munkatársait sem kímélte egy-egy rosszízű megjegyzésével. A népszámlálásnak pedig nem tehetett volna rosszabb szolgálatot, mint azzal, hogy katonai segédlettel bonyolíttatta le.37 Kompromisszumképtelensége egyéniségének a jellemzője. „Nagyságod a Te Éned" - vigasztalta, vagy talán burkoltan gúnyolta őt egy elégia.3 8 Józsefnek monomániás és merev énje kiáltó ellentétben áll öccse, Lipót, toszkánai uralkodó hajlékonyabb természetével. Lipót a magyar alkotmányt nem utasította el olyan mereven, sőt tisztelte, és az alkotmányosságon belül kereste az uralkodói jogkör érvényesítésének lehetőségeit. A népszámlálás kompromisszum nélküli kivitelezése pillanatnyi politikai siker, a történeti statisztika legfontosabb dokumentuma, de egyben a hosszabb távon érvényesíthető adatfelvétel elszalasztott lehetősége.3 9 Túl boiiyolult volt, 33 Andreas Cházár: Hungaria semper sua. Eperies, 1785. 4-5. 34 Ballagi Géza: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bp. 1888. 218-219. 35 A. Cházár: Hungaria i. m. 8. 36 A. Tantner: Ordnung i. m. 199. 37 Horst Haselsteiner: Joseph II. und die Komitate Ungarns. Wien-Köln-Graz, 1983. 56. 38 Eulogius Schneider: Elegie an den sterbenden Kaiser Joseph II. Wien, 1790. 39 A népszámlálást nem is említi, bár a statisztika tudományáról is értekezik Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1996.
