Századok – 2012
MŰHELY - Miskolczy Ambrus: A józsefi népszámlálás, a nemesi ellenállás és a Horea-felkelés VI/1421
A JÓZSEFI NÉPSZÁMLÁLÁS, A NEMESI ELLENÁLLÁS ÉS A HOREA-FELKELÉS 1423 tak, míg Csehországban azt hitték a parasztok, hogy a népszámlálás a jobbágyság megszűntetésének első felvonása...1 1 Most viszont Tirolban azt is látnia kellett a főhatalomnak, hogy a pap milyen hatalom. Mert az egyébként az egyházpolitikáért méltán neheztelő pap bebeszélte a nagymamáknak, hogy ha megszámozzák a házakat, jön az ördög, és elviszi a gyermekeket, a nagymamák elmondták lányaiknak, ezek pedig férjüket traktálták éjszaka az ágyban a rémtörténetekkel.1 2 József császár viszont bízott az időben, és egyben elrendelte a népszámlálás évenkénti revízióját is — hozzátéve — miként a német örökös tartományokban.1 3 A házszámozás a svájci utazónak is új volt, úgy tűnt fel neki, „mint az uralkodó kezének szimbóluma, amely visszavonhatatlanul kiterjed a magán ember tulajdonára".1 4 Úgy látszik, őt sem hatotta meg, amit a császár egyik rendeletében hangsúlyozott: a császári palotát is házszámmal látták már el. A népszámlálás a birodalmi egységet fejezte ki, pontosabban kialakításának lett az egyik eszköze. Marczali Henrik érzékletesen ragadta meg a nemesi ellenállás jellegét: „A nemesi szabadsággal járó zabolátlanságnak egy korrelátuma volt a statisztikán kívüli élet, a civilizálatlan, állami terhet nem ismerő népek módjára. Hogy a paraszttal és polgárral együtt írták össze, méltán a szolgaság első lépéséül tűnhetett fel a magyar nemes előtt, mely a többit előkészíti."1 5 Csakhogy az ellenállást olyanok fejtették ki, akik az egyszemélyes diktatórikus abszolutizmus ellenében az alkotmányos abszolutizmus hívei voltak, olyanok, akik a felvilágosodás szellemének megfelelő korszerűsítést az uralkodó és az országgyűlés együttműködése révén képzelték el. Az alkotmányos abszolutizmus — a kifejezés Kecskeméti Károly leleménye1 6 — a kompromisszumok rendszere, és természetesen az erőviszonyoknak megfelelően alakultak (volna) a nagy döntések. Erre a lehetőségre Marczali Henrik a következőképpen hívta fel a figyelmet: „Valószínűnek tartjuk, hogy a magyar urak, ha a császár őket megkérdezi, a kor eszméinek hódolva igen lényeges engedményeket tesznek az egyházi és jogi kérdésekhez. Még az sem lehetetlen, hogy bizonyos arányban járulnak a közterhekhez és állandó adót vállalnak a fejük fölött lebegő inszurrekció helyett."1 7 Olyan alternatíva, amely aztán József halála után érvényesült is, de csak néhány évig. így illik rá a dunai Monarchia történetének jellemzésére bevett formula: „az elszalasztott lehetőségeké." Az együttműködésre készen állt a felvilágosult reformnemzedék. Tagjai magas hivatalokat töl-11 Anton Tantner: Ordnung der Häuser, Beschreibung der Seelen - Hausnummerierung und Seelenkonskription in der Habsburgermonarchie. (Dissertation zur Erlangung des Doktorgrades der Philosophie aus dem Fachgebiet Geschichte, eingereicht an der Geistes- und Kulturwissenschaftlichen Fakultät der Universität Wien) Wien, 2004. (http://tantner.net/publikationen/Tantner_ QuellenderKonskription.pdf; Zugriff am 10. 64. (letöltés: 2011. április 27.) 12 Ernst Hellmuth: Kaiser Joseph II. Prag, 1862. 231. 13 Thirring G.: Magyarország népessége i. m. 145. 14 E. N. Williams: The Ancien Régime in Europe. London, 1970. 17. 15 Marczali H.: Magyarország története II. József korában. II. i. m. 382. 16 Charles Kecskeméti: Notes, rapports et témoignages français sur la Hongrie 1717-1809. Paris - Budapest - Szeged, 2006. 123. 17 Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában. III. Bp. 1888. 90.
