Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: A báró Eötvös-család Borsod megyei csődpere (1841-1847) VI/1401
1418 GÁNGÓ GÁBOR A família tönkremenetele egy 1841 nyarától 1847 végéig tartó, hosszú pereskedési folyamatban öltött testet, amelyet Borsod megye folytatott le, és amely több megyére kiterjedt. A per, tekintettel a családfő magas udvari állásaira, a magyar jogrend érvényesítésének Béccsel szembeni erőpróbájává is vált a megyei vezetés szemében. És talán a megyén túlmutató méretekben is. Eötvös József a Lonovics Józsefhez írott levelében kifejtette a pártok közötti összefogásra vonatkozó elméletét a család ellen: ,,[a] váltó feltörvényszék nem csak reá [ti. apjára] 's főkép öcsémre a' legterhellöbb Ítéleteket hozta, de ezeknek motivatiojában, elkövetett mindent hogy mind atyám mind szegény Dénes a' világ előtt a' legocsmányabb színben tűnjenek fel. Ugy látszott mintha családom lealázását minden párt mint egy czélul tűzte volna ki magának. Kik szabad elvüség nimbusa után vágyódtak, örültek hogy a' társokon gyakorolhatják, sokszor segedelme által nyert hatalmokat, az ellenkező fél tudta hogy apjának szégyene Eötvös Józsefnek is fájni fog".12 6 A család a pereket kivétel nélkül elvesztette: a vagyonmentési kísérletek egyike sem járt sikerrel, mivel minden ingóságot, beruházást a csődtömeghez rendeltek hozzá. A földbirtokokból, legalábbis Fényes Elek adataiból kitetszően, némelyek megmaradtak a család kezén.12 7 Legrosszabbul a kisebbik fiú, Eötvös Dénes járt, aki polgári halottá vált a csődper következtében. Eötvös József a pénzügyi tranzakciók részeseként csak a Hirschl-féle váltószerződésben játszott szerepet, még a csőd beütése előtt. A botrány után jogi értelemben függetlenítette magát családja sorsától, illetve látványosan új, értelmiségi életet kezdett barátjánál, Trefort Ágostonnál. Ezzel — és öccsének az ő helyébe lépésével — elérte azt, hogy a család elleni összefogás Borsod megyében az egyik életprogramját, közéleti-értelmiségi ambícióit nem törte derékba, csupán módosította azt, a megyei liberalizmus ellenlábasává téve őt. A háttérben azonban a családtagok (ám soha nem a saját) érdekében tovább munkálkodott. E tekintetben a jelen tanulmány hozadéka az, hogy a per feltárása után a személyisége kialakulására vonatkozó elbeszéléseknek a jövőben nincs módjuk a konzervatív atyával való, az 1841-ben állítólag bekövetkezett szakításban kicsúcsosodó konfliktusos viszony toposzára támaszkodni. Amikor az Ercsire vonatkozó váltó-feltörvényszéki ítéletet kihirdették 1847 októberében, Eötvös József éppen Gyulán tartózkodott Békés megye közgyűlésében, reménykedve-várva, hátha mégis megválasztják alsó táblai követnek. Mindkét ügye kedvezőtlenül dőlt el az országgyűlés megnyitása előtt. Okkal feltételezhetjük, hogy a pör kimenetele, családja bukásának jogerőre emelkedése is hozzájárult politikusi sértettségén túl ahhoz, hogy nem utazott el Pozsonyba. Év eleji aktivizálódása után kifejezetten rosszul zárta az 1847-es évet, jóllehet egyik kudarc sem érhette váratlanul. Személyes szerencséje volt, hogy a következő év tavasza új fejezetet nyitott pályafutásának történetében. 126 Eötvös József - Lonovics Józsefhez, i. h. 127 Vö. Gángó Gábor: Báró Eötvös József és Borsod megye. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica, Tomus XVII, Fasc. 1, Miskolc. 2012. 129-134. s. a.
