Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: A báró Eötvös-család Borsod megyei csődpere (1841-1847) VI/1401
1414 GÁNGÓ GÁBOR tömeg 4dik és I r. szám 198. 200. §.§. értelmében egyedül azon ingóságokra, és ezekre is a' biztosítási és illetőleg végre hajtási öszveg erejéig vólt légyen zálog és meg tartási joga; - báró Eötvös Dienes pedig Herczberg Henrik részére, később a' [...] kielégítési végrehajtás szerint nem éppen azon fonnebbi összeírás, és zálog joggal fel ruházott ingóságokat, hanem többnyire más abban nem foglalt vagyonokat, és épületeket terjesztette árverés alá, és azokat [...] ismét tulajdon birtokába juttatta, illy törvény ellenes tette után reá háramlott felelősség folytán is mind ezen a' fen hivott biztosítási tárgyak valóságos értékéből ne talán ki fejlendő felesleg, és az ebbeli öszve íráson kívül el árvereztetett ingóságoknak, épületeknek, és illetőleg értéküknek - a' tömeghezi csattolását megállapította, és ezen módosításokkal egyébb iránt a' Kir. Váltófeltörvényszéknek 1845. évi március 31kén [...] hozott ítéletét helyben hagyta." A Váltó-feltörvényszék előtt 1847-ben még a következő perek folytak: a borsodi ingóságok pere, melyet Eötvös Dénes elvesztett,11 2 a Vodiáner-féle igényper, a vattai tizenkét házhelyek iránti per, és az Ullmann Móric ellen indított ún. vásárosnaményi igényper.11 3 A vásárosnaményi igényperben 1847. június 18-án ítélt a megye csődbírósága első fokon, melyet 1847: 3663/4. sz. alatt küldtek fel a Váltó-feltörvényszékhez. Per folyt Ullmann Móric ellen a Bereg, Szatmár és Szabolcs megyei fekvő és ingatlan javak ügyében.11 4 A felperes ezekben Nosztriczius János volt. Az 1847. október 4-9-i Váltó-feltörvényszék alatt született meg az ítélet az ercsi perben, amely ítéletben ugyancsak a csődtömeghez utalták a vitatott jószágot, érvénytelenítve a szerződést, amellyel Eötvös Ignác az ercsi ingóságokat és beruházásokat 1841. július 10-én átruházta Dénesre. Az Ullmann Móric ellen folytatott ercsi per megszűnt, mert Ullmann Móric időközben meghalt. Br. Sina György ercsi részesedésének ügyében nem lehetett ítélni, „B. Sina Györgynek a' keze-közt lenni kellető eladási szerződés" be nem csatolása miatt. Ennek benyújtására Sinát felszólították. Az 1847. december 13-i csődtörvényszék nem adott helyt a fellebbviteli kérelemnek Sina György kért „felfedező eskü"-jét illetően, és az ítéletet végrehajtás végett átküldte Fejérnek.11 5 Mindezek után Sina felségfolyamodványt nyújtott be az eskü letételéért. Ugye alakulását e nyomon nem tudjuk tovább követni, mert a Borsod megyei közgyűlés iratainak mutatójában jelzett szám (1847: 6141.) már „kifutott" a jegyzőkönyvből. Azonban Fényes Elek adatai alapján tudjuk, hogy az ercsi birtok 1851-ben Sina báró tulajdonában volt.11 6 Eötvös Józsefnek nagybátyjához írott, már idézett levele alapján feltárható, milyen szerepet játszott Ullmann Móric az ercsi birtok körül, és hogyan került az Sina tulajdonába. A csőd után, de a levél írása előtt, azaz 1841 szeptembere és 1843. január 30-a között a család („man") egy zavarosnak nevezett, a levélben annak ismert 112 B-A-Z. m. Lt. IV 50l/a. 1847: 697. 113 B-A-Z. m. Lt. IV 50l/a. 1847: 2063. 114 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1847: 2336. 115 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1847. 6033. 116 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik I-IV Pesten. 1851. I. 306.