Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: A báró Eötvös-család Borsod megyei csődpere (1841-1847) VI/1401
1412 GÁNGÓ GÁBOR góságokról. Az adminisztráció kezdte felemészteni a megmaradt vagyont: a csődtömeg terhére ugyanis írnokokat alkalmaztak a megnövekedett papírmunka elvégzésére.9 7 Az 1843. március 13-i törvényszéktől mint határnaptól fogva három napig jelentkezhettek a hitelezők Okolicsányi János főjegyző szobájában 8-12-ig és délután 3-6-ig.9 8 Március 15-ig 280 hitelező adta elő követelését.9 9 A 280 hitelező közt 242-dikként ott volt Hirschl Mózes és fia neve.10 0 Ezek után negyvenöt napon belül, 1843. április 29-ig meg kellett vizsgálni a keresetek valódiságát,101 és meg kellett választani a hitelezői választmányt.10 2 Eközben még mindig voltak, akik haladékot kértek keresetük pótlólagos benyújtására, amit a megye általában már nem engedélyezett.10 3 A per mindegyik ága három bírósági lépcsőfokot járt meg: a Borsod megyei csődbíróság mint elsőfokú bíróság ítélete felkerült a pesti Váltó-feltörvényszékhez, ahonnan a Hétszemélyes Táblára kerültek az ügyek, amely azokat 1845 és 1847 között zárta le. Az a Gosztonyi Miklós volt a váltótörvényszéki elnök, aki Eötvöst 1833-ban Pozsonyban jurátusként „examinálta". 1843-ban megszületett az első ítélet a Hirschl-ügyben.10 4 1844-ben a megye megperelte „az ugy nevezett - Hirschféle fundus instructus"-t.10 5 A Dénes által perelt jószágok zár alá vétele nem volt teljesíthető, mert meghaladta a csődbíróság kompetenciáját.10 6 Ezt a csődgondnok megfellebbezte.10 7 1845-ben a Hétszemélyes Tábla ítéletet hirdetett Eötvös Dénes perében a borsodi ingóságokat illetően,108 azaz a Hirschl-féle fundus instructus ügyében.10 9 Az ítélet megsemmisítette a Hirschl-féle adásvételt, mivel úgy rekonstruálta a történteket, hogy a család a vagyonmentés érdekében vette előre Hirschlt, akit csak úgy vehetett előre, ha ő is hitelezővé lett: „A Hétszemélyes Tábla Báró Eötvös Dienes által az úgy nevezett Borsodi ingóságok tárgyában báró Eötvös Ignátz és nője Csődtömege ellen Borsod megye törvényszéke előtt indított perben miután az LVII sorszámhoz 3/. és 4/. alatt mellékelt Oklevelek tartalmából és összevetéséből világosan ki derülne: hogy báró Eötvös Ignátz maga által elismert elmerült állapotjában számos hitelezői közül egy Hirschl Mózes kielégítése kedveért az egész nagyobb ki terjedésű Borsodi Jószágaiban lévő fundus instructussának el adása, még a' négy váltó ideje sem járván le, kényszerítve éppen nem, sőt a' Csődt:[örvényszék] világos 97 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 208. 98 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 1249. 99 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 1294. A nevek, összegek nélkül, a B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 1295-1574. sz. alatt felsorolva. 100 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 1536., 2096., 2664. 101 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 1575. 102 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 1576. 103 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 1767-1769. 104 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 2685-2686. 105 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1844. 595., 600. 106 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1843. 3738. 107 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a.l843. 3750. 108 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1845. 4826. 109 Irat a B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1845. 4826. számhoz
