Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: A báró Eötvös-család Borsod megyei csődpere (1841-1847) VI/1401

1410 GÁNGÓ GÁBOR Eötvös Dénes Borsodban is megpróbálta minden eszközzel menteni a ment­hetőt. Igényt tartott a tarjáni, sályi és vattai jószágra8 4 , és ezért ,,a' Megyebeli Ja­vakon lévő fundus instructusnak [beruházásoknak] célba vett el adatása eránt" Bükk Zsigmonddal szemben „megintetéssel" élt.8 5 Továbbá Gencsy László főszol­gabírót és csődgondonokot Máry Pál, Ullmann Móric meghatalmazottja (aki Eöt­vös Dénes meghatalmazottja is volt korábban) erőszakkal akadályozta munkája végzésében, ezért a főszolgabíró karhatalmat kért.8 6 Dénes ezen kívül ezernyi apró dologban pereskedett.8 7 Kísérletet tett arra is, hogy az ingóságokat a megyénél pe­relje vissza - az persze a csődperhez utalta a folyamodványt.8 8 Felsőpulyai Bükk Zsigmond csődgondnok nem hagyta magát. Ellenkező­leg, zokon vette az Eötvös Dénes általi „megintetést", és „ellentmondása" kere­tében kitálalt. Előadta a megye nyilvánossága előtt a maga kerek elbeszélését a történtekről. Tőle tudhatjuk így meg, első kézből, miféle üzelmek folytak a csődper során. Bükk Zsigmond az 1841 Kisasszony havi katasztrofális betáblázások ára­datából kiemelte a gyenge láncszemet - a Hirschl Mózes és fia nagykereskedők négy váltóját, melyekkel az volt a bökkenő, hogy még nem jártak le. Csupán 1842-ben és 1843-ban lettek volna esedékesek. Ifjabb Ignác e váltókkal 41.250 ezüst forintot ígért Hirschlnek: „tudom", így a csődbiztos, „hogy ezen 's még más 10.000 ezüst froknak fizetését Báró Lilien Anna asszony Eö Excelentiája, úgyszinte Báró Eötvös Jósef és Dénes Urak in soledem expromissori [egyetem­leges kezesi] mineműségükben dto 9ae Mártii 1841 fel válalták". Mivel a váltók nem jártak még le, így a Hirschllel való egyezkedésre nem volt oka a családnak. A báró adóssága több mint hétszázezer forint volt - min­den hitelező tudta, hogy ennek csak a töredékéhez jut hozzá, ha hozzájut. Ergo ha a báró valamit meg akart volna menteni, akkor nem Hirschllel kellett volna egyezkednie (akinek még le nem járt váltók voltak csak a kezében), hanem mi­nél előbb a saját, jól felfogott érdekében csődöt kellett volna jelentenie. Miért egyezkedett mégis vele? Bükk arra a következtetésre jutott, hogy Hirschl uzso­rakölcsönt adott a bárónak: Ullmann Móric közbelépése „és be szállása ol­vasztá le az uzsorát". ,,[M]iután a' Hirsli részére Báró Eötvös Jósef és Dénes expromissori kielégítést követeltek, áról hogy a' bukott Báró Úr Csődi Hitelező­ivel, mi történend, Hirslinek azért lévén kevés gondja önnön ki elégítetéséről pedig még kevesebb aggodalma, mivel ha bár a' bukott Ház kitünö lelkületű sarjadéka Báró Eötvös Jósef Úrnak semmi meg nem [!] mentett vagyona nem jutott is, annak másik csemetéje a' magát kötelezett Báró Eötvös Dénes Úrnak Nagy Anyai Testamentom mellett birt szép értéke vólt — mind ezeket tudván, a' józan egyben vetés útján azt kell hinnem, hogy ezen Testamentalis értéknek mentése vólt a Csődi hitelezők rovására tett egyesség rúgója és oka is, czélzata is, — ez igy lévén, valyon azon olly annnyira kiemelt tiszta szándék, valyon a' 84 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1842. 2325-2326. 85 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1842. 2506. 86 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1842. 3392. 87 Vö. B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1842. 3603., 4177. 88 B-A-Z. m. Lt. IV 501/a. 1842. 4193.

Next

/
Oldalképek
Tartalom