Századok – 2012
TANULMÁNY - Szalai Miklós: Főrendiházi reform Magyarországon 1885-ben VI/1293
FŐRENDIHÁZI REFORM MAGYARORSZÁGON 1885-BEN 1337 ban, s azt is — hiszen a vagyoni cenzust a földbirtok után fizetett adóban adták meg, s kizárták a városi bérházingatlanból vagy nem ingatlanból származó jövedelmeket — hogy hatalma elsősorban birtokain nyugszik. Ugyanakkor a reform azt is megmutatta, hogy a polgárosodó Magyarország viszonyai között a régi rendi hatalmasságok közül csak azok őrizhették meg pozícióikat, kiváltságaikat, akik születésükön kívül valós anyagi hatalommal, vagyonnal is rendelkeztek. Számos nagynevű család (Nyáryak, Pongráczok) hullott ki a rostán, azonkívül a reform drasztikusan csökkentette az erdélyi mágnások arányát a felsőházban. A reform nem csak kifejezte a társadalomban végbement változásokat, hanem egyszersmind — hivatalosan megvonva a főnemesség vagyonos és kevésbé vagyonos része közötti választóvonalakat — el is mélyítette az arisztokrácia egyes rétegei közötti szakadékot.87 A katolikus egyház kizárólagos képviseletének a megszüntetése pedig megfelelt a magyar politikai elit felekezetfölötti nacionalizmusának, amelynek fontos elemét képezte a magyar protestantizmus Habsburg-ellenes, függetlenségi tradíciója is. A radikális demokratikus elképzeléseknek viszont határt kellett hogy szabjon az, hogy a magyar politikai elit valamennyi csoportja által fenntartani kívánt magyar integritás, és az „egy politikai nemzet" eszméje egyedül a történeti alkotmányból, a történeti jog tiszteletben tartásából nyerhetett legitimációt. A főrendiház a reform után is viszonylag csekély jelentőségű része maradt a magyar politikai intézményrendszernek, és ezután is a politika főáramán kívül álló katolikus-konzervatív elemek uralták. Tisza azonban mindenesetre megvalósította a reform közvetlen célját: azt, hogy a főrendiház ne képezhesse a megvalósítani kívánt liberális reformok, a polgári jogalkotás döntő akadályát. Amikor 1894-95-ben ismét — és ezúttal is az egyházpolitikai kérdések, mindenekelőtt a kötelező polgári házasság és a zsidó hitfelekezet recepciója miatt — konfliktusra került sor a törvényhozás két kamarája között, a kormánypártnak a „pair-schub", a kinevezett tagok beiktatása puszta fenyegetésével is sikerült végül megtörnie a főrendek ellenkezését. THE REFORM OF THE HOUSE OF THE TITULAR ARISTOCRACY IN HUNGARY IN 1885 by Miklós Szalai (Summary) In the civic state system of post-1867 Hungary the House of the Titular Aristocracy was an unorganic body, for in terms of both its composition and mentality it was identical with the upper chamber of the old parliament of estates. After the Compromise several plans were elaborated with a view of modernising the House. Finally, it was Kálmán Tisza who took the issue to the floor in 1885. This was not unrelated to the fact that the conservative and anti-semitic policies of the clerical-aristocratic circles which dominated the House gained new momentum, and menaced the stability of the system run by Tisza. The reform plan put forward by Tisza diminished the number of the aristocratic members in the House by a 87 L. Vörös Károly: A főrendiház 1885. évi reformja (Egy kutatás tervei és első eredményei). In: Rendi társadalom - polgári társadalom I. Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1987. 397-405.
