Századok – 2012
TANULMÁNY - Szalai Miklós: Főrendiházi reform Magyarországon 1885-ben VI/1293
1334 S ZALAI MIKLÓS újabbakat választhassanak a Házba az összes jogosult főrendek, de ezt az engedményt sem sikerült elérniük, mert ekkor már Tisza és Andrássy biztosak voltak abban, hogy az ellenzék nem fogja tudni megbuktatni a javaslatot a főrendiházban.8 0 Apponyi viszont úgy látta: a főrendeket a nemzet érdekei helyett osztálykiváltságaik megőrzése vezette, sőt még ebben sem voltak következetesek, hiszen a gazdag mágnások elárulták a szegényebbek érdekeit. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy a főrendeknek a „zsidóházassági" javaslatot követő Tisza elleni „lázadása" komolytalan, átmeneti hangulat volt csak, s a Mérsékelt Ellenzék a maga reformtörekvéseiben a jövőben nem számíthat az arisztokráciára.81 Éppen ilyen fontos volt, hogy Tiszának a bizottsági tárgyalások alatt sikerült megnyernie a főpapságot. Apponyi és gróf Károlyi Sándor hiába próbálták Simor hercegprímást a kompromisszum ellen mozgósítani,8 2 a prímás és a püspöki kar beérte azzal az engedménnyel, hogy egyrészt a törvényjavaslat kifejezésre juttatta a hercegprímás, mint az ország első zászlósura, mint állami és nem pusztán egyházi főméltóság hagyományos közjogi állását, másrészt a címzetes püspökök közül bennmaradhatott a belgrádi és a knini püspök.8 3 A javaslat a főrendiházban A március 23-27 közötti tárgyaláson a főrendiház már nem az eredeti javaslatot, hanem a bizottság által kidolgozott javaslatot tárgyalta.8 4 Viszonylag jelentős számú, kb. 300 főrendiházi tag jelent meg, köztük a hercegprímás is. Az üléseket Sennyey Pál báró vezette elnökként, aki most Tiszát támogatta, ezért ez is csökkentette az ellenzék esélyeit.8 5 Gróf Dessewffy Aurél és Prónay Dezső báró, a főrendi ellenzék intranzigens frakciójának a vezetői még hosszas beszédekben bírálták a javaslatot, rámutatva arra, hogy a 63-as bizottságban részt vett vagyonos mágnások lelkiismeretlen módon feladták szegényebb társaik törvényhozói jogát, a kilátásba helyezett 50 választható tag pedig megalázó látszatengedmény a kimaradtaknak, ámde már maguk is kevés bizalommal voltak ügyük győzelme iránt. Pozíciójukat az is gyengítette, hogy a Mérsékelt Ellenzék politikáját képviselve Prónay nem csak a szegényebb mágnások jogaiktól való megfosztása (a magas vagyoni cenzus) ellen tiltakozott, hanem határozati javaslatában egyszersmind a törvényhatósági választás gondolatát is felkarolta. Ebben viszont a szilárdan konzervatív főrendek (például gróf Szécsen Antal, aki hosszasan fejtegette ezt) a demokratikus elvnek a főrendiházba való behozatalát látták, ezt pedig nagyobb veszélynek tekintették, mint a főrendek számának a cenzus révén való csökkentését. Valamilyen módon ugyanis a létszámot — a ház működőképessé-80 Orczy Béla levele Pápay Istvánhoz, MOL I 34. Pápay-hagyaték, 2. d. 1885. márc. 11. 81 Apponyi Albert levele Dessewffy Aurélhoz, 1887. júl. 30. MOL P 389. Gróf Károlyi Sándor iratai, 2. doboz. 82 Orczy Béla levele Pápay Istvánhoz, MOL I 34. Pápay-hagyaték, 1885. márc. 27. 83 Orczy Béla levele Pápay Istvánhoz, MOL I. 34. Pápay-hagyaték, 1885. márc. 14. 84 Az 1884-87-es Országgyűlés Irományai. V köt. 363. 85 Orczy Béla levele Pápay Istvánhoz, MOL I. 34. Pápay-hagyaték, 1885. márc. 27.
