Századok – 2012
TANULMÁNY - Szalai Miklós: Főrendiházi reform Magyarországon 1885-ben VI/1293
1332 S ZALAI MIKLÓS Apponyi zárószavai, a történelmi jog és a főrendiház iránt kifejezett tiszteletteljes érzései nem hagytak kétséget afelől, hogy a Mérsékelt Ellenzék, bár a demokratikus választási elv zászlaja alatt lépett fel, a rendi előjogokat védelmező főrendi ellenzék szövetségese lesz Tisza Kálmán ellenében. Ennek az összefogásnak a platformját fogalmazta meg gróf Kreith Bélának már a képviselőházi tárgyalás után megjelent röpirata, amely a mérsékelt ellenzék és a történelmijogokat védelmező konzervatívok álláspontját sajátos módon házasította össze: azt javasolta, hogy a főrendiházba a megyék válasszanak képviselőket, de ne a törvényhatósági bizottságok, hanem a megyei nemesség!72 Tisza kompromisszuma a főrendekkel Tiszára nehéz feladat várt még, hisz nyilvánvaló volt, hogy a főrendiház — amelynek többségét a törvényhozói jogukat a reformmal örökre elveszítő főrendek alkották — a javaslatot vissza fogja utasítani. A katolikus-konzervatív főrendiházi többség azzal fenyegetőzött, hogy „megismétlik a múlt januári szép győzelmet",7 3 és mivel Andrássy Gyula ezúttal a Mérsékelt Ellenzék javaslatát, a törvényhatóságok általi választást pártolta, ezért Tisza most őrá sem számíthatott. Tisza a királlyal konzultált arról, hogy milyen módosításokat ejthet a javaslaton annak érdekében, hogy azt a főrendek elfogadják, majd március 9-én találkozott Andrássy Gyulával, valamint az ellenzék vezéreivel: Zichy Nándorral és Samassa érsekkel és tető alá hoztak egy kompromisszumos javaslatot.7 4 A továbbiakban a törvényjavaslatot a nyilvános főrendiházi tárgyalás előtt megtárgyalta a főrendiház ún. 63-as bizottsága, és precizírozta a javaslat különböző módosításait. A bizottsági tárgyalás során a főrendiház mérvadó, politikai súllyal rendelkező személyiségei előadhatták elképzeléseiket, és ki tudták puhatolni Tisza engedékenységének határait. A legfontosabb szerepe a kompromisszumban nyilvánvalóan Andrássynak volt. Andrássy a tárgyalások során nyíltan megmondta: a választási elv behozatalának a híve lenne elvileg, de ennek az lett volna a feltétele, hogy a szélesebb közvélemény a gondolatot támogassa, s a főrendiház maga is kezdeményezze ilyen irányú átalakítását. Ámde ez a két feltétel nem teljesült, ezért elveti a választási elvet, de a kinevezési elvet sem pártolhatja, hiszen ez a kormány eszközévé tenné a főrendiházat. Ezért amellett áll, hogy a főrendiház túlnyomórészt továbbra is a mágnásokból álljon, akiknek sorait azonban a cenzussal meg kell ritkítani, s ki kell egészíteni őket a kinevezett tagokkal. Tisza ráállt a kinevezett tagok számának redukálására, s a mágnások többsége is elfogadta, hogy az óriási létszámot a működőképesség érdekében csökkenteni kell -ez lett a kompromisszum alapja. A Mérsékelt Ellenzékben Andrássy fellépése, álláspontjuktól való elfordulása óriási csalódást keltett.75 72 Gróf Kreith Béla: Főrendiházunk reformjához. Bp. 1885. 73 Magyar Állam, 1885. február 8. 74 Orczy Béla király személye körüli miniszter levele Pápay István kabinetirodai osztályfőnökhöz, MOL I 34. Pápay-hagyaték, 1. d. 1885. márc. 11. 75 Orczy Béla levele Pápay Istvánhoz, MOL I 34. Pápay-hagyaték, 1885. márc. 11.
