Századok – 2012
TANULMÁNY - Szalai Miklós: Főrendiházi reform Magyarországon 1885-ben VI/1293
FŐRENDIHÁZI REFORM MAGYARORSZÁGON 1885-BEN 1325 ispánokkal ki fog abból egyszersmind lépni a nép helyzetének és érdekének közvetlen ismerete és a törvényhatósági kormányzat mezején szerzett bő tapasztalat, tehát két olyan tényező, melyet sem a szorosabb értelemben vett törvényhozás, sem a politikai helyzet tapintatos megbírálása nem nélkülözhetnek". A vármegye nem azért törekszik a képviseletre, mert magát még ma is az alkotmány védbástyájának gondolná, s a régi követküldési jogot sem akarja feleleveníteni, de szükségét látja annak, „hogy a megyei bizottmányok által választandó férfiakban felsőházunk egy oly elemet nyerjen, mely fel és lefelé függetlenül cselekedni s a tárgyalásokba a bajok közvetlen ismeretén alapuló tapasztalatokkal és a választóik irányában fennálló viszonyból kifolyó kötelességérzettel, életet hozni akar és tud. " Ennek a két vármegyének a felirata még az országgyűlés megnyitása előtt futott be. Amikor azonban a kormány ténylegesen benyújtotta a javaslatot, akkor a vármegyék nagy része szólalt meg a törvényhatóságok képviselete mellett és csatlakozott hozzájuk néhány város is. Ez utóbbi feliratoknak a sorát Zemplén vármegye felirata nyitotta meg s e felirat tartalma szóba került a javaslat képviselőházi tárgyalása során is. A zempléni felirat a magyar nemzet azon vitathatatlan jogára és kötelességére hivatkozik, mely szerint valahányszor a törvényhozás valamely nagyobb fontosságú kérdéssel foglalkozik - a nemzet szavát mindenütt és minden formában felemelheti. A nemzetnek ezt a jogát kívánja érvényesíteni a vármegye, amikor felszólal az ellen, hogy az új felsőházat Tiszáék lényegében tisztán a születés és a kinevezés jogcímén szervezzék meg, s szükségesnek tartja, hogy ezek mellett a nemzet által választott tagok is helyet foglaljanak. Kiválasztásukra pedig a törvényhatóságokat véli a legalkalmasabb szerveknek, hivatkozva egyrészt a vármegye alkotmányos szerepének kilencszáz éves tradíciójára, másrészt pedig a többi európai államokra és főleg az USA-ra, ahol az egyes államok — lakosságuk létszámától függetlenül — küldenek két-két képviselőt a szenátusba. Végül a felirat hivatkozik az 1848-as törvényekre, amelyek a vármegyék régi jogait épségben fenn kívánták tartani, s azokat csak összhangba kívánták hozni a kor követelményeivel. Fontosnak tartja továbbá a törvényhatóságok képviseletét a hazai ifjúság nevelése szempontjából is, orvosszerként a közélettel szembeni közömbösség s ennek káros következményei ellen. Nagyjából a többi törvényhatóságok feliratai is a felsorakoztatott indokokon épültek fel, s míg egyrészt híven adják vissza azokat a reménységeket és azokat az aggodalmakat, amelyek a reformtervek kapcsán a közvéleményben kialakultak, nagyjából azoknak az elvi ellentéteknek a körvonalait is jelzik, amelyek körül a képviselőházban és a főrendiházban folyt vita azután kikristályosodott.62 Már a törvényjavaslat tárgyalása alatt jelent meg Nagy Ernő, a kiváló közjogász tanulmánya: A felsőházi kérdéshez. A mű gerince a szerzőnek egy, „Az arisztokrácia" címmel megjelent korábbi dolgozata, amely az arisztokráciának mint társadalmi osztálynak keletkezésével, történeti fejlődésével és mai jelentőségével foglalkozik. Ebben arra a konklúzióra jut, hogy minden időnek meg-62 Zsedényi B.: A törvényhatóságok... i. m. 56-59. Csongrád vármegye felirata: MOL K 26. 220. cs. 1206. sz.
