Századok – 2012
TANULMÁNY - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban I. VI/1265
1282 ZAKAR PÉTER koadjutor volt Óbesenyőn, október 3-án kinevezték rafniki adminisztrátornak.114 1873. március 16-án halt meg Resicán, ahol gyógykezelés miatt tartózkodott.115 Kovács István (1816-1884) Szegeden született és tanulmányait követően 1838-ban szentelték pappá.11 6 1842 novemberében, a makói kápláni állást váltotta fel abocsári plébános-helyettességgel. Bocsárnak a 19. század első felében sokáig nem volt önálló lelkésze. A Hertelendy-család a betelepülő németek számára kicsiny, klasszicista stílusú templomot építtetett. Az újdonsült adminisztrátornak — paplak nem lévén — a község bérelt egy szobát, egészen addig, míg nem került át a kastélyba a főispán fia mellé nevelőnek. Ott ismerkedett meg Ottoványi Fannival, későbbi feleségével is.11 7 1848 márciusában jelentette Kovács István a püspökségnek, hogy a Hertelendy család a plébánosnak évi 150 forintot, a plébánia felépítésére pedig 25000 cserepet ajánlott fel.11 8 A mostoha körülmények is indokolhatták, hogy 1848 nyarán pályázatot nyújtson be Szeged város képviselőtestületéhez a kisteleki plébánia elnyerése érdekében. Mint rövid folyamodásában hangsúlyozta, „én tehát, kit szinte szegedi polgárnő szült, támaszkodva földieim kegyeire, s a csanádi püspöki megyében tizenegy év alatt tett hív szolgálataimra, magam viseletét illetőleg pedig hivatkozva megyés püspökömre, s mindazokra, kikkel pásztorkodásom ideje alatt érintkezésbejöttem, főleg pedig Hertelendy és Rónay családra, bátor vagyok a tisztelt képviselőtestület előtt esedezni, miszerint engemet kisteleki plébánosnak választani méltóztassék."119 A plébániát azonban nem ő, hanem Bezdány Ferenc nyerte el.12 0 Kovács István 1848. szeptember 19-én jelentette az egyházi főhatóságnak, hogy „mindazon jövedelmi és élelmezési források, melyekben eddig a helybeli földesuraság önkénti jótékonyságából részesült, annak Pestre távozta által ki fognak apadni", s ennek következtében plébániájának rendezése érdekében célszerű intézkedések meghozatalát kérte.121 Burghardt István nákófalvi alesperes 1848 novemberében kelt jelentése szerint a bocsári és a nákófalvi hívek szegénységükre hivatkozva nem akarták javítani lelkészeik illetményét, így az alesperes a megyei hivatal útján a kormányhoz akart fordulni segítségért. A szent-114 TRKEL Personalien Klobucsár András. 1848:1486. 115 TRKEL Personalien Klobucsár András. 1848:719. 116 Kováts: A Csanádi papnevelde i. m. 360-361. Kovács István születési dátumával kapcsolatban nagy bizonytalanság uralkodik a szakirodalomban. Tekintve, hogy pappá szentelésének időpontja 1838-ra esett, aligha születhetett az 1820-as években; mi itt az egyházi sematizmusokban olvasható évszámot fogadtuk el hitelesnek. Schematismus venerabilis cleri Dioecesis Csanádiensis ad annum Jesu Christi MDCCCXLVIII. Temesvár, d. n. 124. 117 Szentkláray Jenő: A Csanád-egyházmegyei plébániák története. Temesvár, 1898. 370-371. 118 Protocollum Officii Dioecesani Csanádiensis de anno 1848. Nr. 460. 119 G. Tóth Ilona Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentumai a Csongrád megyei Levéltárban. Szeged, 2000. 49. 120 Miklós Péter: A kisteleki római katolikus plébánia 1848/49-ben, in.: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti Tanulmányok (Studia Historica) 5. k. Szeged, 2002. 97-117; V ö. Miklós: Város, egyház, társadalom i. m. 102-127; valamint: „A jelenkor vészes napjaiban". Szerk.: Miklós Péter i. m. 24-60. A kisteleki plébánia rövid történetét Miklós Péter megírta a Századokban is, de a folyamodók között Kovács István helyett Kovács Jánosról írt, vö.: Miklós Péter: Fejezetek a Csanádi egyházmegye 1848/49-es történetéből, in.: Századok 144/3. (2010) 640-641. 121 TRKEL Protocollum Officii Dioecesani Csanádiensis de anno 1848. Nr. 1729.
