Századok – 2012

TANULMÁNY - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban I. VI/1265

CSANÁDI EGYHÁZMEGYÉS PAPHONVÉDEK A SZABADSÁGHARCBAN) 1281 szeretett férjeiket, sírva panaszkodnak, mily durván bánnak velők és jószáguk­kal. Valóban megindul az ember szíve, midőn lakhelyét, midőn szülőhelyét oda­hagyott családot szemlél."10 6 Az óbesenyői bolgár lakosság 1849. január 12-én bepanaszolta plébánosát, Milassevics Alajost a makói püspöki helynökség előtt, akit szabadságellenes ér­zelmekkel és az ottani jóérzésű segédlelkészekkel (Klobucsár András és Berecz Imre) szembeni durva bánásmóddal vádoltak.10 7 1849. január végén az óbese­nyői segédlelkészek a helybeli lakossággal együtt Szegedre menekültek. A plé­bános erre március 18-án sürgette Klobucsár visszarendelését plébániájára. In­doklása szerint, január végén, midőn a torontáli magyarok legnagyobb része — tartván az előrenyomuló rácság dúlásától — a szomszéd Arad, Csanád s Csong­rád megyékbe menekült, segédei szint azon vidékekre költöztek, s terhes paró­kiája ellátásában őt magára hagyták".108 Klobucsár ezt követően Szegeden ál­lamsegélyért folyamodott, amit azért kapott meg késedelmesen, mert nem je­lentette egyházi elöljáróinak plébániája elhagyását.10 9 Kreminger Antal szegedi prépost-plébános 1849. február 25-én kelt jelentése szerint Klobucsár is beállt a honvédek közé.110 Ami a további kutatásokat esetében indokolja, az az a tény, hogy vele kap­csolatban mindeddig szentszéki eljárásnak nem bukkantunk a nyomára. A sza­badságharc után továbbra is Obesenyőn káplánkodott, majd koadjutorként mű­ködött ugyanott, 1860-ban pedig kiadott egy bolgár nyelvű katolikus imaköny­vet is.11 1 1863. június 29-én egy császári érzelmű lakos feljelentette a csanádi püspöknél. Állítása szerint Klobucsár tizenkilenc éves káplánkodása alatt „szü­zeinket megfertőzte, több házastársak közt hűtlenséget okozott, alattomos láz­tó", aki „az alkotmányos tisztújítás alkalmával a választmányi tagokat ahe­lyett, hogy jóra oktatta volna, még rosszra vezette, s avval utasított el őket ma­gától, hogy ne menjenek hozzá gyónni, s ami hallatlan, követválasztás előtt még a gyóntatószékben is merészelt korteskedni".112 A községi elöljárók viszont kiálltak Klobucsár mellett, szerintük „a neve­zett lelkészsegéd úr majd 19 éves itt tartózkodása alatt a népnek soha botrá­nyul nem szolgált, magaviseletével, a keresztényi erkölcsökben épületes példá­val eljárt, s a világi dolgokba magát soha sem ártotta". Arra is fény derült, hogy a feljelentő álnéven írta vádaskodó levelét, ráadásul valamennyi kihallgatott tanú is Klobucsár mellé állt, aki szintén tagadott minden vádat, kiemelve, hogy a nép kedvesen fogadta bolgár énekeit, és kérte, hogy bolgár nyelven prédikál­jon, de ő ezt egyházi engedelem hiányában nem tehette meg.113 1864-ben még 106 TRKEL Personalien Klobucsár András. 1848:1275. 107 TRKEL Protokollum Officii dioecesani Csanadiensis de anno 1849. [Makó] Nr. 29. 108 TRKEL Protokollum Officii dioecesani Csanadiensis de anno 1849. [Makó] Nr. 171. 109 TRKEL Protokollum Officii dioecesani Csanadiensis de anno 1849. [Makó] Nr. 223. TRKEL Horváth Mihály 1849:223. 110 „Klobucsár András óbesenyői segéd, most honvéd." TRKEL Horváth Mihály 1849:137. 111 Szinnyei: Magyar írók i. m. VI. k.568. 112 TRKEL Personalien Klobucsár András. 1848:1863. 113 Ibidem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom