Századok – 2012
TANULMÁNY - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban I. VI/1265
CSANÁDI EGYHÁZMEGYÉS PAPHONVÉDEK A SZABADSÁGHARCBAN) 1277 „Csanád"-ban és a „Fővárosi Lapok"-ban, továbbá egy eposzt is írt „Az ember komédiája" címmel. Ellenzéki politikai megnyilvánulásai miatt azonban egyházi karrierje nem alakult jól. 1897. szeptember 11-én Dessewffy Sándor csanádi püspök felterjesztette az egykori honvédtisztet, 1888-óta már a Felső-temesi kerület esperesét, címzetes kanonokságra. Amint a vallás és közoktatásügyi miniszternek írt levelében a püspök kiemelte, „Bobik Gusztávot legmagasabb kitüntetésre ajánlja a félszázadon át lelkiismeretes buzgósággal létesített lelkipásztori működés, mely alatt példás életmódjával, tudományos képzettségével és hazafias magatartásával nemcsak híveinek, hanem az egész egyházmegye papságának tiszteletét és becsülését magának kivívott."8 1 Wlassics Gyula kultuszminiszter azonban válaszában elutasítóan reagált, arra hivatkozva, hogy „a nevezett egyházi férfiú a legutóbbi képviselőválasztás alkalmával a legszélsőbb politikai ellenzék hívének mutatta magát, ezen felül minden alkalmat felhasznál arra, hogy a hatósági közegeket ócsárolja." Új felterjesztést sürgetett, mire Dessewffy kitartott eredeti jelöltje mellett. Ismét Bobik Gusztávot terjesztette fel, aki „mint fiatal áldozár az 1848/9-i szabadságharcban mint Knezic tábornok hadsegéde vett részt, amiért később életét csak bujdosás által tudta megmenteni; az ezen időre következő években az irodalom művelésére adta magát". A püspök kiemelte szívjóságát és híveinek iránta tanúsított határtalan szeretetét is. Ellenzéki beállítottságát azzal magyarázta, hogy hívei is a Nemzeti Pártot támogatták. „Ellenben szomorú tényként fog szerepelni a hazai történelemben — folytatta a püspök —, hogy egy, a haza szabadságáért küzdő egyén, ki különben később is minden tekintetben példásan teljesíté hivatása és polgári kötelességeit, egész élete érdemei elismerésétől megfosztatik, hogy mint szabad polgár szavazatát meggyőződése szerint fejezze ki."8 2 Mivel a várt kinevezést nem kapta meg, püspöke 1898. február 24-én krassói főesperessé nevezte ki.8 3 Miután 1907. november 27-én, reggel fél 9-kor meghalt,8 4 végrendeletének megfelelően a merczyfalvi temetőben, édesanyja mellett helyezték örök nyugalomra.8 5 Viszonylag kevés adattal rendelkezünk Bokányi Józsefről (1820-1849). 1844-ben szentelték pappá, és 1847-től volt szőregi káplán.8 6 A radikális papsághoz tartozott, hiszen 1848. augusztus 16-án, Szegeden, a kerületi gyűlésben az ú. n. csanádi pontok, azaz az egyház radikális reformja mellett kardoskodott, egyúttal pedig, amint a jegyzőkönyvben olvashatjuk, „tüzetesen s kiválólag megindítványozta a papi nősülés behozatalát" is.87 Kreminger Antal szegedi prépost-plébános már 1849. június 7-én azt jelentette a makói helynökségnek, hogy Bokányi a szerbek elől „Szegedre menekülvén, itt honvéddé lett, más val-81 TRKEL Personalien Bobik Gusztáv 1897:3114. 82 TRKEL Personalien Bobik Gusztáv 1897:4019. 83 TRKEL Personalien Bobik Gusztáv 1898:605. 84 TRKEL Personalien Bobik Gusztáv 1907:5608. 85 TRKEL Personalien Bobik Gusztáv 1907:6088. 86 Kováts: A Csanádi papnevelde i. m. 360. 87 A szegedi esperesi kerület gyűlése. Szeged, Szt. Döméi parókia, 1848. augusztus 16. TRKEL Horváth Mihály 1848/49. 1848: szám nélkül.