Századok – 2012
TANULMÁNY - Zakar Péter: Csanádi egyházmegyés paphonvédek a szabadságharcban I. VI/1265
1272 ZAKAR PÉTER „Fájdalommal jelentem — írta 1849. március 9-én —, hogy a csanádi klérusból a magyar sereget némelyek nemcsak mint tábori papok követték, mint p[éldául] Magyari professzor, Kornis, Kerényi; hanem mi több, fegyvert fogva is ahhoz csatlakoztak. így: Baross, Bobik, Rózsafy, Klobucsár, Kőszeghy, Berecz, Bokányi. E volt rossz magaviseletű segédekről több panaszt hallottam, s általános a kikelés az egész fiatal papság, ezek nevelése, sőt a tanítók ellen is (kivévén a kivéendőket). Némely plébánosok inkább segédeket nélkülözni, mint neveletlenekkel terheltetni akarnak. Gyökeres változásért köz az óhajtás!"54 Vajon igaza volt-e a helynöknek, amikor a honvédségben eltöltött szolgálatot egyházfegyelmi problémákkal kötötte össze? Az egyházi törvényeknek megfelelően a papok nem viselhettek fegyvert. Akik ezt az előírást megszegték, azok szabálytalanságot (irregularitas) követtek el. Az egyházjog megkülönbözteti az igazságos és az igazságtalan háborút. Előbbi esetben is kizárólag a katonákat bátor kitartásra buzdító tábori papok nem követnek el szabálytalanságot. Utóbbi esetben viszont, feltéve, hogy az ellenséges katonák közül egy elesett vagy megcsonkult, a katonákat lelkesítő papok a fegyverforgatókhoz hasonlóan a papi szelídség hiánya (defectus leninitatis) miatt szabálytalanok. Míg a papi szelídség hiánya a kánonjogi kellékek hiányából származó szabálytalanság (irregularitas ex defectu), addig az emberölés, illetve csonkítás olyan bűntett, amely a törvény rendelete folytán von maga után szabálytalanságot (irregularitas ex delicto). A fegyverfogó papok tehát ebbe az utóbbi kategóriába tartoztak.55 A fentebbi helynöki levélben említett Baross László (1819-1892) billédi (biliéti) káplán nemesi családban született, apja Baross Ferenc, édesanyja pedig Nyéki Borbála volt.5 6 Billédi káplánkodása közben rendszeresen kártyázott és — saját bevallása szerint — 1000 pengőforint adósságot halmozott fel, amit a meggondolatlan káplán részben uzsorásai kapzsiságának tudott be. Egy ideig nagybátyja, a Makón élő Nyéky László segítette ki, de látva, hogy egyre több adósságot halmozott fel, ő is levette róla a kezét. 1847. július 25-én ezért püspökéhez fordult, és kérte, vegyék vagyonát zár alá, hogy így hitelezőitől megmenekülhessen. A szentszék erre válaszul augusztus 4-én zár alá vette vagyonát, zárgondnokul pedig plébánosát, Nóvák Pált jelölték ki.5 7 Barosst a csanádi szentszék 1847. szeptember 17-én maga elé idézte, ahol „miután néki azon tette, hogy magát erejét s tehetségeit túlhaladó adósságokba vetvén, mind jóhiszemű hitelezőit — saját becsülete és az egyházi rend tekintélyének kockáztatásával megkárosodhatás veszélyének kitette — mind magát oly bajba ejtette, melynek gyászos következményei egész életére kihathatnak, e Szentszék nevében Elnök Őméltósága [Fábry Ignác címzetes püspök - Z. E] által komolyan rosszalltatott; arra, hogy pazarlási hajlamától megváljon, a kár-54 TRKEL Personalien Oltványi István; Oltványi István - Lonovics Józsefnek. Temesvár, 1849. március 9. 1849:szám nélkül. 55 Szeredy József: Egyházjog különös tekintettel a magyar szent korona területének egyházi viszonyaira,valamint a keleti és protestáns egyházakra. Pécs, 18833 . I. k. 321-338. 56 Baross László keresztlevelének másolata. 1837. november 16. TRKEL Personalien Baross László 1837:szám nélkül. 57 TRKEL Personalien Baross László 1847:1344.
