Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Király Péter: Az erdélyi fejedelmi udvar zeneélete a két Rákóczi György korában V/1227
ZENEÉLET A KÉT RÁKÓCZI GYÖRGY KORÁBAN 1239 letakart dobok tompa hangjával kísérték a fejedelmet az utolsó útjára.7 2 A temetésen részt vettek sárospataki és debreceni református diákok, akik alighanem kántálással siratták az elhunyt fejedelmet.7 3 II. Rákóczi György 1648 októberében II. Rákóczi György ténylegesen átvette a hatalmat. Apja némelyik zenésze (például Ciprian virginás, Dobos András ország dobosa, esetleg Trombitás György7 4 ) változatlanul továbbszolgált az udvarban. A rájuk, valamint más egyéb, a forrásokban 1648 után több esztendőn át követhető zenészekre vonatkozó adatok — pl. Dudás György, Hegedűs István (Pataki Istók/Balogh István), Hegedűs Gergely, Trombitás Tamás, Trombitás Zakariás, Török Sipos Jerko/Jarko75 — egyértelműen azt mutatják, hogy II. Rákóczi György fejedelem együttesét is részben évekig együtt működő zenészek alkották. A Rákócziak udvartartásához tartozott a református kántor az éneklő inasokkal.7 6 Egy 1659. július 20-26 közötti hétre vonatkozó Catalogus Praebendariorum tanúsága szerint az „Udvari Cantor" a Foe Emberek között kapott ellátást. A kántor mellett az az évipraeöenda-jegyzékekben 1-2 „Énekes Inas" is szerepel.77 A stettini Conrad Jacob Hiltebrandt lelkipásztor — aki Heinrich Coelestinus von Sternbachnak, a svéd király követének kíséretében 1656 augusztusában Erdélybe érkezett — útibeszámolójában ugyanazt említette, hogy Gyulafehérvárott a székesegyházban Lobwasser zsoltárait énekelték Szenei Molnár Albert fordításában.78 A források említenek általánosságban muzsikásokat: 1648-ban négyet,79 későbbi adatok (1651, 1653, 1655) nem adnak létszámot, miként neveket sem 72 Bethlen Gábor temetésén is dobosok, trombitások és énekesek — ez utóbbiak nyilván református kántorok és diákok — vettek részt a menetben: „Item quo ordine procédant tympanistae tubicines, cantores". Levelek és okiratok Bethlen Gábor utolsó évei történetéhez (1627-1629). Közr. Szilágyi Sándor. Történelmi Tár (1887) 48.; A szordinált trombitákra 1. Király Péter: Udvari trombitások a 16-17. századi Magyarországon. Magyar Zene 42. (2004: 2. sz.) 138. 73 1649. január 5, másnapra, hogy Rákóczi koporsója megérkezett Kolozsvárra: „Erkeßuen az papokkal Deákok patakról No 18 mindenesteöl", január 8: „Erkezuen Debreczenj Diakok az temetesre No 16". Kv. szk. 1649. 26/V 80., 83. és 303.; A számadások január 14-15-i keltezéssel már 16 visszautazó pataki diák és 12 debreceni diák ellátását említik, Kv. szk. 1649. 26/V 90., 91. és 304. 74 1639-1640-ben I. Rákóczi György szolgálatában, majd később II. Rákóczi György fejedelemsége idején 1649-ben, 1655-ben, majd pedig 1659-ben is említenek a források egy Trombitás György nevű trombitást, aki még 1661-ben is dokumentált. 75 Mai tudásunk szerint Dudás György 1647?, majd 1649-1659 között dokumentált, azután pedig 1666-ban I. Rákóczi Ferenc szolgálatában.; Hegedűs Istvánra 1. a 64. és 85. jegyzetet.; Hegedűs Gergelyre 1648-ban és 1651-ben van adat (1. a 85. jegyzetet), majd egy ilyen nevű Apafinál is felbukkan (1665, 1668-1670, 1672, 1674); Trombitás Tamás és Trombitás Zakariás 1649-1655 között adatolt, Török Sipos Jerko/Jarko pedig 1651, 1659-ben. 76 1649. május 7: „Erkezuen az vrunk enekleo Kantora Deákok teobben leven velle az kucsißokkal egigiut No 6 szemelj'. Kv. szk. 1649. 26/V 138. 77 MOL F 12, Lymbus Fase. 18. (XVII.). 78 Conrad Jacob Hiltebrandt's dreifache swedische Gesandtschaftsreise nach Siebenbürgen, der Ukraine und Constantinopel (1656-1658). Hrsg. Franz Babinger. (Historiska handlingar 30/1.) Leiden 1937. 53. 79 1648. október 28.: „Erkeze[ne]k Iffju Vr[un]k Musikasi negyen, Fejervarrol Varadra mennek". Kv. szk. 1648. 289.
