Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Kecskés D. Gusztáv: Pénzgyűjtés és propaganda. Az ENSZ intézmények információs tevékenysége az 1956-os magyar menekültválság megoldása érdekében I/109
120 KECSKÉS D. GUSZTÁV sára nyújtották Ausztriában. A fenti adományok nem tartalmazzák a nemzeti és a nemzetközi önkéntes szervezeteken keresztül valamint a magánemberek által adott élelmiszersegély, orvosi ellátás és egyéb támogatás céljára nyújtott hozzájárulást, sem az Európai Vándorlással Foglalkozó Kormányközi Bizottságon keresztül vagy más módon a menekültek elszállítására juttatott adományokat.51 Mindazonáltal az UNHCR számításai szerint 1957 januárjában még 26.347.000 dollár hiányzott a magyar menekültek ellátásához 1957 végéig szükséges összegből.5 2 A jugoszláviai magyar menekültek számának gyors növekedését látva 1957. január 14-én a menekültügyi főbiztos újabb felhívást intézett számos európai és tengerentúli kormányhoz, hogy fogadjanak be magyar menekülteket Jugoszláviából is. Az ENSZ-főtitkár és a főbiztos második közös felhívására — alapos előzetes számítások után — 1957. március 11-én került sor: az 1957 végéig szükségesnek ítélt összeget, 23.153.425 dollárt kértek a menekültek ellátásának ausztriai és jugoszláviai biztosítására. Ekkor Ausztriában még 53.349, míg Jugoszláviában 15.874 magyar menekült volt.5 3 A megszólított kormányok egy része reagált, ha nem is a korábbi bőkezűséggel. Az április 10-ig érkezett kevés hivatalos válasz közül kiemelkedett az amerikai és a holland felajánlás: az Egyesült Államok 3 millió dollárt ígért, amelyből 2 millió dollár 10.000 magyar menekült Jugoszláviából történő elszállítására, valamint egymillió dollár 5000 más országokban élő menekült kivándorlására szolgált. Hollandia 3,5 millió (más források szerint 2,7 millió5 4 ) dollárt jegyzett hasonló célokra.5 5 A pénzbeli hozzájárulások gyűjtésére és a menekültek befogadására ENSZ-szervek által kiadott felhívások három fő tényezőn alapultak: választ adtak az elsődleges befogadás államainak segélykéréseire, hangsúlyozták a terhek megosztásának a nemzetközi közösség által elfogadott elvét, és támaszkodtak a Menekültügyi Főbiztosság pontos számításaira és becsléseire. A magyar menekültválsággal szembesülve az osztrák és a jugoszláv kormány egyaránt az ENSZ-hez illetve a nemzetközi közösséghez fordult támogatásért. Bécs már 1956. november 5-én formálisan is az UNHCR-hez és az ICEM-hez folyamodott, hogy kérjenek a tagkormányaiktól azonnali segítséget: fogadjanak be ideiglenesen annyi menekültet, amennyit csak lehetséges, és nyújtsanak pénzügyi támogatást Ausztriának.5 6 A Menekültügyi Főbiztosság 51 UNARMS: UN Press Release SG/567. Secretary-General and High Commissioner for refugees make further appeal to assistance to Hungarian refugees (1957. márc. 12.). UN-S-445-0195-8. A magyar menekültek befogadásának sikereit illusztráló adatokat 1. fentebb. 52 UNARMS: Report submitted by the High Commissioner, The problem of Hungarian refugees in Austria. An assessment of the needs and recommendations for future action, UNREF Executive Committee, Fourth Session, A/AC.79/49 (1957. jan. 17.). UN-S-445-0199-11. 53 UNARMS: UN Press Release SG/567. Secretary-General and High Commissioner for refugees make further appeal to assistance to Hungarian refugees (1957. márc. 12.). UN-S-445-0195-8. 54 UNARMS: UN Press Release REF/122. High Commissioner's Office reviews Hungarian refugee situation (1957. ápr. 11.). UN-S-445-0195-8. 55 UNARMS: Interoffice memorandum from K. W Taylor, UN, New York to Philippe de Seynes, Under-Secretary for Economic and Social Affairs, Under-Secretary for Relief to the Hungarian People, UN, New York, Hungarian relief (1957. ápr. 10.). UN-S-445-0200-1. 56 Az osztrák menekültügy internacionalizálásáról 1. még Cseresnyés F.: A nemzetközi menedékjog alkalmazása i. m. 176-180.
