Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Torna Katalin: Egy dunántúli nagyúr erdélyi kapcsolatai. Nádasdy III. Ferenc és II. Rákóczi György V/1161
NÁDASDY III. FERENC ÉS II. RÁKÓCZI GYÖRGY 1179 nynak, hogy indul a nádorhoz, fontos konzultációi vannak vele, amelyek tartalmát nem vetheti papírra, ezért két szolgáját küldi át hozzá.8 0 Nádasdy e lépése első látásra meglepőnek tűnik, hiszen Wesselényivel szinte folyamatosan ellenséges viszonyban állt. Ugyanakkor — ahogy már utaltunk rá — a nádor és Lippay érsek között is igen kiéleződött a viszony, mindenekelőtt a német katonaság kérdésének ügyében. A határozott, irányításra termett Lippay személye, akinek mind Wesselényi nádori, mind Nádasdy országbírói kinevezésében nagy szerepe volt, valószínűleg egyre terhesebbé vált az ország első két főméltósága számára. Wesselényi feltehetően azért is fenyegetődzött a nádori tisztség letételével, mert egyre terhesebbé és kínosabbá vált számára, hogy a közvélemény az érsek akarata végrehajtójának tekintette. Az országbíró szintén egyre nehezebben tűrte a döntéshozatalban való mellőzöttségét, mint ahogy azt az érseknek több levelében is felrótta. Az uralkodó és Szelepchényi kancellár távollétében pedig még nagyobb lett a valószínűsége annak, hogy Lippay mindent megtesz befolyása növelésére. Talán a felismert közös érdek vezette az országbírót arra, hogy 1657 novemberében kezdeményezően lépjen fel a nádor irányába. Kiútkeresés (1658-1660) 1657 végén, 1658 legelején valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy a lengyelországi hadjáratból szinte az idegösszeomlás határán hazatérő fejedelem rövid idő alatt képes lesz talpra állni, újból csapatokat gyűjteni, majd 1658 januárjában a meggyei országgyűlésen fejedelmi székét visszaszerezni, a gyulafehérvári országgyűlésen (1658. március 9-április 16.) pedig a rendi jogok megnyirbálásával hatalmát tovább erősíteni. Rákóczi fejedelem az erdélyi belpolitikai változásokkal egyidejűleg lázas diplomáciai tevékenységbe kezdett. 1657 végén Mednyánszky Istvánt, a sokat emlegetett Mednyánszky Jónás fiát küldte az akkor még Prágában tartózkodó I. Lipóthoz, majd Kövér Gábort8 1 indította követségbe Lipóthoz Frankfurtba, a császárválasztás színhelyére. Rákóczinak gyorsan kellett cselekednie, nagyon kevés idő állt rendelkezésre. A törökökkel mindenáron békére törekedő bécsi udvart bármilyen támogatás kieszközlésére csak a császárválasztás feszült időszaka adta diplomáciai manőverezések kihasználásával lehet rábírni. A magyar nagyurak között az év elején még nem volt teljes egység Rákóczi ügyének megítélése kérdésében. A velencei követjelentések szerint 1658. január elején Lippay és Wesselényi ellentétes véleményen voltak Rákóczi személyét illetően, az érsek a fejedelem ellen emelt szót, ugyanakkor a követ a hónap végén már úgy látta, hogy egységesedni látszik a főurak véleménye. Január végére, február elejére Lipót a magyar urakat tanácskozásra Pozsonyba rendelte.8 2 A tanácsko-80 Nádasdy Ferenc levele Batthyány Ádámnak, 1657. nov. 10. Seibersdorf. MOL P 1314, Missiles Nr. 32573. 81 Az 1662-től Nádasdy szolgálatában álló, jószágigazgatóként működő Kövér Gáborról Dominkovics Péter: Egy egy generációs középbirtok és birtokosa: Kövér Gábor széplaki uradalma. Adalék Sopron vármegye XVII. századi birtokos társadalmához. Fons 9. (2002: 1-3. sz.) 273-303. 82 Pribram, A. F.: Venetianische Depeschen i. m. 104.
