Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Torna Katalin: Egy dunántúli nagyúr erdélyi kapcsolatai. Nádasdy III. Ferenc és II. Rákóczi György V/1161
NÁDASDY III. FERENC ÉS II. RÁKÓCZI GYÖRGY 1169 resztül még az uralkodót is.3 7 Az esztergomi érsek emellett számos más forrásból jutott információkhoz: a legértékesebbek közé tartoznak a már említett Pálfalvai János szepesi prépost tudósításai, aki lakhelyéből is adódóan kiválóan ismerte a lengyelországi helyzetet, miközben politikai éleslátása, az erőviszonyok felmérése, az azok alapján meghozott következtetései hihetetlen jó diplomáciai érzékről tanúskodnak. Az érsek Pálfalvai értesüléseit különböző csatornákon továbbküldte a bécsi udvar felé. Mindeközben Felső-Magyarországról Wesselényi nádor is felküldte lengyel értesüléseit az uralkodónak, de Lippaynak panaszkodott, hogy nem tudja, mit kell tennie, hiszen az uralkodótól nem kap határozott választ, milyen lépéseket tegyenek, és mihez tartsa magát a készülő hadjáratot illetően.3 8 Felmerül a kérdés, hogy Lippay mennyire informálta többek között Nádasdyt a hozzá eljutott hírek alapján? Sajnos, ismereteink igen egyoldalúak, csak az országbíró Lippayhoz írott levelei vannak birtokunkban. A grófnak a fejedelemhez 1656 folyamán írt levelei azonban nemcsak arról tájékoztatnak, hogy közbenjárt a fejedelem érdekében III. Ferdinánd királynál, hanem azt is láthatjuk, hogy számos hírt közöl vele a lengyelországi fejleményekről. Ezek a hírek sok esetben burkolt üzeneteket is tartalmaztak. Mint korábban utaltunk rá, Nádasdy a lengyelországi események kapcsán kialakult nemzetközi helyzettel tisztában volt, az egyes országok érdekeit világosan látta. Amíg viszont Lippaynak erről nyíltan írhatott, az erdélyi fejedelemmel szemben Nádasdy nem tehette meg, hogy úgymond tanácsokat osztogasson. Ilyen burkolt üzenetekként értelmezhető többek között a svéd-orosz érdekek ütközésére tett utalás, amely a lengyelek helyzetének jobbra fordulását eredményezheti. Vagy másik levelében arról tudósítja Rákóczit, milyen híreket terjesztenek róla a lengyelek. Sőt, 1656. június 26-án elküldte a császár svéd rezidense jelentésének kivonatát is. Legalább ilyen fontos az a levél, amelyben a fejedelmet a lengyel követ 1656. október 30-i bécsi ünnepélyes fogadásáról értesíti. Az egyes fejleményekről írt hírei diplomáciailag tehát jelzés értékűnek számítanak. Olyan híreket közöl az országbíró, amelyekből az erdélyi fejedelem hosszú távú következtetéseket vonhatott volna le többek között a bécsi udvarnak a lengyel kérdésben kialakított véleménye várható alakulásáról. Nádasdy leveleiből ugyanakkor ugyanaz a körültekintésre felszólító üzenet is kiolvasható, mint Zrínyi Miklós leveleiben. A lengyelországi hadjárat, 1657 Az 1657. évi lengyelországi hadjárat megindulása,3 9 a kezdeti győzelmek, majd a vereség, és az így megváltozott körülmények új fejezetet nyitottak Ná-37 II. Rákóczi György levele Lippay Györgynek, amelyben arról ír, hogy békességben van az oláh vajdákkal, illetve a kozák követek voltak nála, akiket nem sikerült a lengyel hűségre visszatéríteni, 1656. szept. 17. Gyulafehérvár. PL AS Acta radicalia Cl. X. Nr. 196. 28. es. p. 136-137.; Wesselényi Ferenc levele Lippay Györgynek, amelyben tudósítja, hogy megküldte Puchheimnek a fejedelem leveleit deákra, azaz latinra fordítva. 1656. szept. 4. Szendrö. Uo. p 88. 38 Wesselényi Ferenc levele Lippay Györgynek, 1656. dec. 2. Szömölcze. PL AS Acta radicalia Cl. X. Nr. 196. 28. es. p. 332. E bizonytalanság arra az uralkodói levélre vonatkozhat, amelynek fogalmazványa megmaradt a kancelláriai levéltárban 1656. nov. 25-i dátummal. MOL A 35, 1656: Nr. 382. 39 A hadjáratról Gebei Sándor: II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata, 1657. Hadtörténeti Közlemények 105. (1992: 2. sz.) 30-64., ill. 1. még részletesen Kármán Gábor, valamint Sudár Balázs és B. Szabó János e számbeli dolgozatait.
