Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Torna Katalin: Egy dunántúli nagyúr erdélyi kapcsolatai. Nádasdy III. Ferenc és II. Rákóczi György V/1161
1162 TOMA KATALIN A kezdetek Az 1650-es évek elejétől kezdve új utak keresése figyelhető meg az erdélyi politikában, amely a magyar főurakkal való kapcsolatteremtésben is megmutatkozott.3 II. Rákóczi György a magyar királysági méltóságviselőkkel való kiegyensúlyozott viszony kiépítése érdekében több irányban próbálkozott a kapcsolatfelvétellel, bőséges ajándékok küldésével igyekezett magának több főméltóságot megnyerni. Ezen ajándékküldéseket tapogatózásnak is tekinthetjük: a fejedelem felmérte, ki és mennyi ajándékkal nyerhető meg, az adott személynek mennyire terjed befolyása, valóban megvannak-e a csatornái, hogy eljusson a bécsi udvaron belüli döntéshozó személyekig, és hajlandó-e kapcsolatait az ő érdekében is bevetni. E többirányú kapcsolatteremtés úgy is értelmezhető, hogy Rákóczi magyar méltóságviselőkön keresztül próbált valamiféle hálózatot kiépíteni, akik segítségével többoldalú információk birtokába juthat mind a magyar, mind a német-római birodalmi politikai, diplomáciai életet illetően. Az ambiciózus erdélyi fejedelem és a fiatal magyar főúr kapcsolatfelvételét a történeti szakirodalom Szilágyi Sándor írása nyomán sokáig az 1655. évi pozsonyi országgyűlés körüli időszakra tette. Péter Katalin a Zrínyi terve II. Rákóczi György királyságáról szóló tanulmányában ugyanakkor felhívta a figyelmet Mednyánszky Jónásnak 1651 augusztusában Rákóczi Zsigmondhoz írt levelére, amelyben arról tudósítja őt, hogy Nádasdy is csatlakozott Pálffy Pál nádor pártjához,4 továbbá arról is, hogy felháborította Lippay György esztergomi érsek levele, amelyben azt tanácsolja az uralkodónak, ne törődjék a magyar urak véleményével.5 Az erdélyi fejedelem Nádasdy jóindulatának megtartása érdekében 1652 elején paripát küldött a grófnak, majd további levélváltásokra került sor.6 A kapcsolattartásban fontos közvetítő szerepet játszott Mednyánszky Jónás, aki már az 1651. augusztusi levélben utalt arra, hogy neki is szerepe volt Nádasdy meggyőzésében, és — ahogy számos levél bizonyítja — a későbbiekben ő gondoskodott az erdélyi fejedelem és a gróf közötti levélváltás zökkenőmentes lebo-3 Az irányváltásról Péter Katalin: Zrínyi Miklós terve II. Rákóczi György magyar királyságáról. Századok 106. (1972: 3. sz.) 653-666., főként 656.; ill. újabban Várkonyi Gábor: Wesselényi Ferenc nádorrá választása. In: Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. Szerk. Erdélyi Gabriella - Tusor Péter. Bp. 2007. 87-109. 4 Pálffy Pálról és köréről: Pálffy Pál nádor levelei (1644-1653). Összegyűjt., rend., bevez. tanulmányt írta S. Lauter Éva. (Régi magyar történelmi források I.) Bp. 1989., valamint újabban vö. Anna Fundárková: Egy királysági politikus és az erdélyi fejedelmi udvar a 17. század közepén. Pálffy Pál országbíró és nádor erdélyi kapcsolatai (1646-1653). Századok 142. (2008: 4. sz.) 943-966. 5 Péter K.: Zrínyi Miklós terve i. m. 657.; Mednyánszky Jónás levele Rákóczi Zsigmondhoz, 1651. aug. 20. Beczkó. In: Herczeg Rákóczy Zsigmond levelezése (VIII. és IX. befejező közi.) Közli Szilágyi Sándor. Történelmi Tár (1891) 75-108. és 209-236., itt 106-108. 6 II. Rákóczi György levele Mednyánszky Jónáshoz, 1652. jan. 27.: „Akarván kedveskednünk Nádasdi Urnák, mi holnap indítunk paripát ő kegyelme számára." A fejedelem kéri továbbá Mednyánszkyt, juttassa el Nádasdynak levelét, emberei képében majd ő is meglátogatja őt, és kéri Mednyánszkyt, munkálkodják „hozzánk kötelezni" Nádasdyt. Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban MOL); P 497, Családi levéltárak, Mednyánszky család levéltára (a továbbiakban P 497), 2. cs. 1. tétel p. 13.
