Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN 1149 rasztemberek is az török ellen való hadat kívánnak, az kik egyébaránt természet szerént mindenkor békességet óhajtják."33 9 Néhány erdélyi főúr valamelyest a parasztpróféták szavainak is hitelt adott, mint például szárhegyi Lázár István 1661-ben — néhány nappal a csíki tatárdúlás előtt — egy udvarhelyszéki „tudományos embernek", aki a kereszténység közeli és általános győzelmét jósolta neki.34 0 Ha a nemzet fogalma után kutatunk a fenti próféciákban, mindenképpen el kell gondolkoznunk azon, hogy az ismeretlen radikális antitrinitárius szerző és a mezőbándi román látnók is Buda elfoglalását jövendölik Rákóczinak, tehát a török kiűzését és a „nemzeti királyság" helyreállítását. Az előbbi egyenesen Attila birodalmáról beszél, a nemesi nemzeteszme szólamait idézve.34 1 Vajon a nemesi nacionalizmus látens vágyképének kifejeződése ez egy alacsonyabb, kevésbé ellenőrzött szinten, vagy eredeti „népi" váradalom? A pontos választ jelenleg még nem ismerjük, de nagy valószínűséggel hatott a jóslatokra az az intenzív törökellenes propaganda és toborzás, amelyet II. Rákóczi György 1659. szeptemberi visszatérése után folytatott. A nemesítés ígéretével mozgósított „pórhadak" végig a fejedelem oldalán harcoltak Barcsay és az oszmánok ellen folytatott utolsó küzdelmeiben.34 2 Rákóczi népszerűségét mutatja, hogy 1660 339 1 661. febr. 11. Lucsina. Bosnyák Péter Rottal Jánosnak. MOL P 507, 12. cs. Nr. 452. fol. 120-121.; Hasonló égi jelekről, földrengésekről: 1660. dec. 11. Szatmár. Károlyi Ádám Rottal Jánosnak. „Máramarosban és Erdélyben, Ugocsa vármegyében is nagy földindulások voltak, és itt is körülöttünk nagy ágyúlövések hallatanak az aerben, azt tudták, hogy mind várakban lőnek." Uo. Nr. 458. fol. 275-276., ill. Bethlen J.: Erdély története i. m. 183. 340 1 661. okt. 17. Szárhegy. Lázár István Petki Istvánnak. „Tegnap nálam lévén Elekes Péter, hogy kimentek volt vigyázni, az siklódi hegyről vigyáznak volt, azonban eljő egy igen vén ember hozzájok, s azt kérdi: Mit vigyáztok fiaim? Mondják, hogy az pogányságot. Azt felelte reá: Ne sokat tartsatok azoktól bár, mert az héten minden szerencséjek eltelik az pogányságnak. Szombatnál tovább nem tart. Megnevezte magát, hol lakik, Udvarhelyszéken, s azt mondta: Kegyelmetek sem messze lakik s én sem, de ha különben leszen, meghallod, engemet oly halállal ölj meg, az mivel szeretsz, mert nem csak ezek romolnak, kik Erdélyben vannak, de mindenütt az egész világon való pogányság az napságtól fogva romolni és veszni kezd. Azt mondja Kecseti uram, ő üsmeri jól az embert, de rettenetes tudományos ember az is. Az én postám is azt mondja: csak ezen a héten virágzik szerencséjek, de tovább nem tart." SzO VI. 244., Lázárra 1. Balogh Judit e számbeli írását. 341 „Üdvözlégy Rákóczi György, magyaroknak választott királyi, az kit az Isten ő maga az magyaroknak sok nyomorúságát látván megszánta őket, és teneked ígérte az királyságot, és teáltalad akarja megszabadítani ez magyar nemzetet az izmaelitáknak Ínségekből, és az Attila birodalmának minden becseletit is nekedadja, és az te maradékodnak. Az Attilának és őutána levő hatalmas királyoknak székiben ülsz, és az te híred az egész világra kiterjed, és sok koronák tisztelnek téged, és sok erős pajzsosok udvarolnak előtted, de úgy, ha az Istennek parancsolatjában jársz, az melyeket az Isten énáltalam hirdetett teneked." Szabó A. P.: II. Rákóczi Györgynek i. m. 138. 342 A jobbágyság mozgósítására Rákóczi valószínűleg már 1658 nyarán is kísérletet tett, erre utal a Thoroczkai család tagjainak a torockói jobbágyok ellen 1659-ben indított pere is. EOE XII. 178-180.; Az 1659-1660. évi népi felkelőkről, egyöntetűen elítélő hangnemben: Kraus, G.: Erdélyi krónika i. m. 445., 447., 477., 480^81.; Bethlen J.: Erdély története i. m. 47., 59., 65-66.; Szalárdi J.\ Siralmas magyar i. m. 514-516.; A mozgósítás legismertebb példája a csürülyei (Kolozs m.) román pap által vezetett több száz fös szabadcsapat, amely a gyalui csatában is részt vett. Az eredeti mozgósítás céljaitól egyre inkább eltávolodó, a nemességgel is konfrontálódó jobbágyhadak a Partiumban még 1661 elején is aktívak voltak. Pl. 1661. febr. 12. Szatmár. Károlyi Ádám Rottal Jánosnak: „Az pórhadakból gyűltek volt mintegy négyszázan öszve Szilágyban valami két várnak, Csehnek és Hadadnak megvételére, 6. praesentis az fejedelem hadakat küldvén reájok, mind egyig levágták őket..." MOL P 507, 12. cs. Nr. 458. föl. 285-287., ill. a törökellenes harcokban való 1659. évi részvételükre: uo. fol. 261-262.
