Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN 1143 kézdivásárhelyi lelkész pedig 1663-ban Apafi Mihályt Nehémiásként szerepelteti.31 3 (Mindkét prófétát Artaxerxés perzsa uralkodó küldte haza Jüdába a Kr. e. 5. század közepén, hogy a babiloni fogságból visszatért zsidók életét megszervezzék.) Nehémiás mint Jeruzsálem újjáépítője annak a vágynak a megtestesítője a prédikációban, hogy az erdélyi válság hamarosan lezárul, és helyreáll a belső béke, ahogy azt Tolnai írja: „Az atyafiúi és nemzeti szeretet és egyezség uralkodjék bennetek, látjátok-é, mint buzog vala Nehémiásnak Istenéhez és Nemzetéhez való szereteti? [...] Mi az oka, hogy a török birodalom ennyire nevekedik? Az egyezség. Mi az oka, hogy a magyar birodalom régtől fogva ennyire romlik? Egyik oka az egyenetlenség. 0, gonosz egyenetlenség! O drága és áldott egyezség!"31 4 Ez az ószövetségi nyelven folytatott belharc korántsem egyedi jelenség, ráismerhetünk az angol polgárháború korának parlamenti prédikációiban (Fast sermons, 1640-1649) vagy éppen a hollandiai egyházi/politikai tömörülések elkeseredett 17. századi küzdelmében is.315 Miért fontos számunkra ez az ókori Jüdába helyezett polémia? Elsősorban azért, mert megmutatja a jelen alfejezetben bemutatott nemzeteszme református felekezeti verziójának, mint keretnek a szilárd voltát. A puritán prédikátorok már egy teljesen kifejlett biblikus közösségfelfogásra építhettek, és saját konstrukciójukban világosan elkülönül a haza (Júda/Erdély), illetve a nemzet (zsidóság/magyarság) iránti kötelességérzet. Az ideológiához pedig az 1657 utáni években olyan politikai nyelv tartozott, amely a maga (főleg erdélyi) terepén éppoly határozott és emocionális volt, mint az előző alfejezetben ismertetett nemesi nacionalizmusé, és hasonlóan erős lojalitást várt el hallgatóságától, Isten választott népétől. c) A két politikai nyelv és nemzeteszme keveredése A fentiekben láthattuk, hogy az 1657 utáni erdélyi válság folyamán két, egymástól radikálisan eltérő nemzeti ideológia és kommunikációs kód is működött. Míg a nemesi nacionalizmus nyelvét szinte kizárólag II. Rákóczi György (utóbb Kemény János) pártja használta,31 6 addig a biblikus politikai nyelv az erhasználtam.) 4.; A kiadói előszó szerzőjét meggyőzen azonosította: Pénzes Tiborc Szabolcs: „Dicsérlec tégedet a poganyoc között vram..." A Gilead Balsamuma zsoltárainak helye és szerepe Kemény János életművében. In: A zsoltár a régi magyar irodalomban. Szerk. Petrőczi Éva - Szabó András. Bp. 2011. 249-259., 1. még. Fazakas G. T.: Panasz és vigasztalás i. m. 313 Tolnai F. István: Haza békessége, avagy egyenes ösvény, mely minden igaz hazafiát, kiváltképpen a nagy rendeket, mind hazájok békességének megszerzésére és megmarasztására, mind peniglen Istennek hazájokban letelepedett lelki Sionának megromladozott és felégetett kőfalainak felépítésére vezérel. Szeben 1664. (RMK I 1017.; RMNy Nr. 3182. Az OSzK példányát használtam.) A szokatlanul filozofikus szöveget Tolnai 1663. június 6-án prédikálta Radnóton, a fejedelmi udvarban. 314 Tolnai F. /.: Haza békessége i. m. 20. 315 Hill, C.: The English Bible i. m. 79-108.; Górski, P.: The Mosaic Moment i. m. 1436-1450.; Dunkelgrün, T.: Neerlands Israel i. m. 212. 316 Egy ilyen, inkább csak a szóhasználat vonatkozásában kivételes forrás: 1659. aug. 13. Várad. Haller Gábor váradi kapitány Csáky Istvánnak. „Mert ugyanis igaz magyar nemzet és hazája szerető méltóságos úrnak ismervén kegyelmedet lenni..." MOL P 72, Csáky család kassai levéltára 73. cs. 513. fasc.
