Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
1134 SZABÓ ANDRÁS PÉTER nem tekinthető igazi nemzeti ideológiának, egyáltalán nem emlékeztet például arra a „héber patriotizmusra", amely a németalföldi felkelés (1555-1609) során már az 1570-es években jelentkezett.25 4 Sokak szerint a wittenbergi szemlélet itthon a tizenöt éves háború után háttérbe szorult, és átadta helyét a kálvini eszmék által inspirált cselekvőbb magatartásnak, amelyhez a kiválasztottság erős tudata társult, változást pedig éppen az 1657. esztendő hozott, újra felélesztve az apokaliptikus tendenciákat, a wittenbergi történelemszemléletet, a 16. századi sorspárhuzamot.25 5 Az állítás első felével mi is egyetértünk, hiszen világos, hogy a heidelbergi (1595-1621) és hollandiai peregrináció (1622-) korszakában számos új szellemi áramlat gyakorolt változást a közösségről, történelemről alkotott képre.25 6 Ügy gondoljuk azonban, hogy a zsidó-magyar sorspárhuzam alatt a szakirodalom több, egymással összefüggő, részben egymást követő, de jellegében eltérő jelenséget mos össze: a már említett felekezetektől független providencialista szemléletet, a 16. századi, döntően wittenbergi jellegű zsidó-magyar sorspárhuzamot, és a 17. század, biblikus nyelvvel társuló, aktuális eseményekre reagáló református ideológiáját, amelyet már bátran nevezhetünk felekezeti nemzeteszmének (azaz „héber patriotizmusnak").25 7 A hollandiai és angliai változatához egészen hasonló 17. századi magyar biblikus nyelv legfontosabb megkülönböztető jegye egy, az irodalomtörténet által bibliai mítizációnak nevezett eszköz, a jelenkori események és személyek bibliai (főleg ószövetségi) kontextusba helyezése.25 8 A beszédmódban a politika főszereplői bibliai szerepeket kapnak, így például 1626-ban, Pataki Fésűs János királytükrében Bethlen Gábor Gedeonként és Jósiásként tűnik fel, de gyakran jelenik meg Dávid képében, a bűnös Saul (Báthory Gábor) ellenfeleként is. A bibliai mítizáció jelentkezhet hasonlat formájában is, de a párhuzamra való iskolás rámutatás nélkül is. Az antitrinitárius Jacobus Palaeologus ugyan már 1574-ben a kegyes Jósiás királlyal azonosította János Zsigmondot,259 a mítizáció igazi elterjedését mégis Bocskai István felkelése hozta el, amelynek belföldi propagandájában a fejedelem a népét az ígéret földjére vezető Mózesként, az amalekiták és midianiták (itt: német és vallon zsoldosok) ellen küzdő Gedeon-254 Gorski, P.: The Mosaic i. m. 1336-1442. 255 Imre M.: Nemzeti önszemléletünk i. m. 7-8.; Győri L. J.: Izrael és a magyar nép i. m. 41-43.; Garadnai E. - Mártis Zs.: Országtükör és hitvita i. m. 58. 256 Heltai János: Alvinczi Péter és a heidelbergi peregrinusok. Bp. 1994. (Humanizmus és refor náció 21.); Csorba Dávid: A zászlós bárány nyomában. A magyar kálvinizmus 17. századi világa. Debrecen-Bp. 2011. (Seculum Históriáé Debreceniense 6.) 86-94. 257 Véleményem szerint ez a hiba Graeme Murdock egyébként kiváló könyvének is felróható: Graeme Murdock: Calvinism on the Frontier 1600-1660. International Calvinism and the Reformed Church in Hungary and Transylvania. Oxford 2000. 261-269. - Már Öze Sándor is felhívta a figyelmet a lutheránus és kálvinista „sorspárhuzam" összemosásának veszélyeire: Öze S.: Bűneiért bünteti i. m. 142-144. 258 Heltai J.: Alvinczi Péter i. m. 155-161.; Hargittay Emil-. A biblikus mitizáció a 17. századi magyar költészetben. In: Mint sok fát i. m. 73-85.; Kecskeméti Gábor: Prédikáció, retorika, irodalomtörténet. Bp. 1998. (História Litteraria 5.) 198-209.; Hargittay Emil: Gloria, fama, litteratura. Az uralkodói eszmény a régi magyar fejedelmi tükrökben. Bp. 2001. 259 Murdock, G.: The Importance i. m. 1044.
