Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
NEMZETESZMÉK AZ 1657 UTÁNI ÉVEK ERDÉLYI VÁLSÁGÁBAN 1133 gyar bibliakiadások sem, a 17. század és különösen a puritán lelkiség jelentkezése megteremtette az alapot a biblikus politikai nyelv szélesebb körű használatához. Ez azonban nálunk egy hosszú, több szakaszra osztható történet utolsó állomása volt. A választott nép-képzet a Magyar Királyságban is nagy múltra tekinthet vissza, és a honfoglalás narratívája kapcsán már Anonymusnál (12-13. század fordulója), majd Kézai Simon művében is jelentkezik.25 0 Végső soron ehhez a középkori hagyományhoz csatlakozott a protestáns Farkas András is, amikor 1538-ban megírta „Az zsidó és magyar nemzetről" című versét. A koncepció párhuzamba állította az Egyiptomból kijött, Kánaánban letelepedett zsidóság sorsát a Szkítiából Pannoniába érkezett magyarok boldog és boldogtalan időszakaival,25 1 mindezt összekötve a korban általános ismert providencialista szemlélettel. Farkas versében a török Isten büntetése, a fő bűn pedig a bálványozás. A 16. században azután sorra születtek a zsidó-magyar sorspárhuzamot alkalmazó munkák, amelyekre — különösen a Johannes Carion-féle német nyelvű világkrónika (1532) melanchthoni átdolgozása és latinra fordítása (1558) után — döntő hatást gyakorolt az úgynevezett wittenbergi történelemszemlélet. A Dániel próféta könyvére és a rabbinikus hagyományra alapozó elmélet szerint az emberi történelem teljes terjedelme 6000 év, amely három kétezer éves korszakra (a teremtéstől a törvényig, a törvénytől Krisztusig és Krisztustól a világ végéig), illetve négy világbirodalomra (babiloni, perzsa, görög, római) oszlik - a Római Birodalom folytatásának tekinthető Német-római Császárság bukásával pedig hamarosan beköszönt majd az apokalipszis, amelynek előjelei már világosan láthatóak.252 Magyarországon a szemlélet a legteljesebb formában Károlyi Gáspár „Két könyviében25 3 (1563) került kifejtésre. A koncepció magvának kezdettől részét képezte a nemesi ideológia nagy eredetmítosza: a hun-magyar azonosság és a magyarság szkítiai származása. Minden jel arra mutat azonban, hogy az adaptálás során nem vették át az eszme elzárkózó, rendi jellegét, és a pontosan nem meghatározott, gyakran az egyházzal azonosított magyar „nemzetbe" a „szegény községet" is beleértették. Nagyon fontos szem előtt tartanunk, hogy ez a lutheránus gyökerű, kálvinista közegben kiteljesedő szemlélet még inkább csak történelemteológia, 250 „Bene implevit Deus in Almo duce et filio suo Árpad prophetiam, quam cecinit Moyses propheta a filiis Israel dicens? „Et locus, quem calcaverit pes vester, vester erit." Anonymus: Gesta Hungarorum In: Scriptores rerum i. m. 62.; Kézai a magyarok második, Árpád-féle honfoglalásáról: „Retradidit autem Dominus Hungaris Pannoniam, sicut tradiderat filiis tempore Moysi terram Seon regis Amorreorum, et omnia régna Chanaan in hereditatem. Kézai S.: Gesta hungarorum. In: Uo. 289-290. 251 Oze S.: Bűneiért bünteti i. m.; Győri L. János: Izrael és a magyar nép történetének párhuzama a 16-17. századi prédikátori irodalomban. In: Fejezetek a reformátusság és a művelődés XVI-XIX. századi történetéből. Szerk. G. Szabó Botond. Debrecen 2000. 29-52. (itt 31-42.); Trencsényi Balázs: Patriotism and elect nationhood in early modern Hungarian political discourse. In. Whose Love i. m. 499-544. (itt 499-515.) 252 A 16. századi magyarországi apokaliptikáról, és gyökereiről: Acs Pál: „Apocalypsis cum figuris" A régi magyar irodalom történelemképe. In: Uő: Az idő ósága. Bp. 2000. 149-164. 253 Károlyi Gáspár: Két könyv. Minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okairúl (melybűi megérthetni, mi az oka az Magyarországnak is romlásának és fejedelmeknek szerencsétlenségeknek) és micsoda jelenségekből esmérhetjük meg, hogy az Istennek ítéleti közel vagyon. In: Károlyi Gáspár a gönci prédikátor. Kiad. Szabó András. Bp. 1984. 15-144.
