Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Szabó András Péter: „De profundis". Nemzeteszmék az 1657 utáni évek erdélyi válságában V/1085
1098 SZABÓ ANDRÁS PÉTER bővülésének időszakaiban felfedezni véli a „társadalmi szabadság egy tágabb és összefogóbb koncepciójának itt-ott kibukkanó zsengéi"-t.6 1 Szűcsnek a kora újkori magyarországi társadalomról alkotott képe végletesen leegyszerűsítő, két osztályra épül: az ideológiai szempontból egységes nemességre, illetve a parasztságra, a közöttük elhelyezkedő vitézlő rendet pedig egyfajta skizofrén tudat hordozójának látja. Nincsen németajkú városi polgárság,6 2 nincsenek armalisták és nincsenek mezővárosok sem. A legnagyobb hiányosságot azonban abban láthatjuk, hogy nem veszi figyelembe a reformáció után megjelent felekezeteknek (köztük a tridenti katolicizmusnak) a kollektív identitások, nemzeteszmék átalakulásában játszott alapvető szerepét. Sőt, általában úgy tekinti a hazai kora újkort, mint a középkorból megörökölt eszmék hermetikusan zárt játszóterét.6 3 Visszatekintve Szűcs Jenőnek — Molnár marxista téziseire is építő — szemléletét a modernista irányzat egy korai, az angolszász fejleményektől teljesen független hajtásának nevezhetjük.6 4 Nem véletlen, hogy Eric. J. Hobsbawm Szűcs tanulmánykötetének német fordítását utóbb a modernista nacionalizmuselmélet kánonjába is beemelte.65 Nincs más hátra, mint hogy a fenti elméletek figyelembevételével meghatározzuk saját álláspontunkat, és definiáljuk azokat a fogalmakat, amelyeket az elemzés során használni fogunk. A nacionalizmuselméletek vitájának legfőbb tanulsága számunkra az, hogy lehetetlen a nemzet és nacionalizmus egyértelmű meghatározása, hiszen a nemzet kategóriája maga is gondolkodásunk és nyelvünk része. Talán a legfontosabb kérdés, az hogy ki mennyire tekinti radikálisnák a modernitással bekövetkező változást. Bár szimpatikus számunkra Gorski újszerű megközelítése, elfogadjuk a modernista alaptézis állítását, hogy a 18. század végén vagy a 19. század elején a legtöbb helyen az addigiaktól nagy mértékben eltérő társadalmi struktúra jelent meg. A nemzeteszmék szélesebb körű elterjedésének hátterében Andersont követve a kommunikáció új eszközeit és színtereit sejtjük. A nemzeti ideológiák adott közösségen belüli pluralitása ugyan ezután sem szűnt meg (és így a nemzetnek, nemzeti identitásnak a modern korban is mindig több verziója létezik párhuzamosan), de ezeknek a korábbinál intenzívebb diskurzusa mégis csak megteremtette a nemzet fogalmának egy közös nevezőjét, a modern nemzetet, mint kategóriát, másként fogalmazva: az általunk ma ismert nemzettudatot. El-61 Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 1983. 111. 62 Az erdélyi szászok összetett identitásáról: Bitskey István: Az identitástudat formái a kora újkori Kárpát-medencében. In: Humanizmus, religio, identitástudat. Szerk. Uő - Fazakas Gergely Tamás. Debrecen 2007. (Studia litteraria XLV) 11-23. (itt 14-18.) 63 Jellemző példa erre, hogy a Szent Korona-eszmét (így: egyes számban) „középkori kövületnek" tekinti. Szűcs. J.: Vázlat i. m. 113. Kees Teszelszky monográfiája mutatta meg, hogy ez a nézet mennyire téves, és milyen dinamikusan változtak a Szent Koronához fűződő ideológiák a 17. században. Teszelszky, K.: Az ismeretlen korona i. m. - Szűcs Jenő álláspontja a Perjés Ge'zóval folytatott vitában ugyan némileg módosult, ám a felekezetek szerepét véleményünk szerint még ekkor is erősen alábecsülte. Szűcs J.: Nemzet és történelem i. m. 569-574. 64 Gyáni G.: Nemzeti identitás i. m. 125. 65 Hobsbawm, E. J.: A nacionalizmus i. m. 10-11.
