Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Kármán Gábor: II. Rákóczi György 1657. évi lengyelországi hadjáratának diplomáciai háttere V/1049
AZ 1657. ÉVI LENGYELORSZÁGI HADJÁRAT DIPLOMÁCIAI HÁTTERE 1069 Wesselényi Ferenc saját álláspontjának legitimálásához újabb támaszt adott, hogy az új uralkodó, I. Lipót 1657. május 27-én ratifikálta szerződését a lengyel királlyal, amelyben katonai segítséget ígért János Kázmérnak. A magyar király csak Lengyelország védelmére ígérte 4000 fős seregének átengedését, így ez az okmány egy Magyarországról Erdély ellen indított támadásra nem kötelezte Lipótot. Ugyanakkor — bár a fejedelem nevesítve nem szerepelt benne — a szerződés nyilvánvalóvá tette, hogy a lengyelországi hadszíntéren a Habsburg-csapatok Rákóczi ellen is fel fognak lépni, hiszen a hozzá tartozó konvenciók szerint Krakkóba császári helyőrségnek kellett kerülnie.7 0 A Habsburg-lengyel szövetség — amelynek egyeztető tárgyalásain egyes hírek szerint Wesselényi és Lippay is részt vettek — egészen új kontextusba helyezte a Rákóczi-barát attitűdöt: a nádor ekként úgy érezhette, hogy megvan a jogalapja a vele személyes viszályban is álló országbíró ellenszegülésének akár felségárulásként való tálalására.7 1 A szerződésben megígért sereg azonban csak június elején indult meg Krakkó irányában, és nagyjából ebben az időszakban jelentek meg Magyarországon a védelem erősítésére hivatott német csapatok is. Ez a lépés hasonló eredménnyel járt, mint a 17. század közepe táján az összes többi alkalommal: hatalmas felzúdulás kísérte. Nyár közepén a bécsi svéd követ már úgy tudta, Felső-Magyarországon kis híján lázadás tört ki. Még ha ez természetesen túlzás is volt, az tény, hogy Wesselényi úgy döntött: jobb, ha távozik Bécsből és a helyszínen próbálja kordában tartani a forrongó indulatokat. Nemsokára azt is be kellett látnia, hogy a német csapatok ellátása komoly anyagi gondokkal járt, így a velük kapcsolatos távlati tervek kapcsán heves vita alakult ki a nádor és Lippay főkancellár között.7 2 A particularis insurrectio elrendelésére végül nem renc levelei p. 2. Az országbíró azt is hozzáfűzte, hogy a particularis insurrectio elrendelése csak trükk annak érdekében, hogy nagy összegeket hajthassanak be annak pénzbeli megváltása címén. 70 Traktaty polsko-austriackie z drugiej polowy XVII wieku. Opr. Zbigniew Wójcik. (Traktaty miçdzynarodowe Polski) Warszawa 1985. 38-42. L. még Edmund Jerusalem: Die Teilnahme Österreichs am ersten nordischen Kriege bis zu Verträgen von Wehlau und Bromberg 1655-1657. In: Vierunddreißigster Jahresbericht der Staats-Oberrealschule im XIV Bezirke von Wien (Fünfhaus). Wien 1908. 3-44.; Gebei S.: II. Rákóczi György szerepe i. m. 838. 71 Wesselényi Ferenc denuntiatioja I. Lipótnak Nádasdyval kapcsolatban (dátum nélkül [1657. május-június]). HHStA Familienkorrespondenz A Kt. 55. Konv. 4. fol. 4-6. A nádor és az érsek részvételéről a Boguslaw Leszczynskivel folytatott tárgyalásokon 1. Kleihe ápr. 30./máj. 10-i jelentését. RA Germanica vol. 283. 72 L. Kleihe jelentéseit (Bécs, 1657. júl. 29,/aug. 8., ill. aug. 6/16.). RA Germanica vol. 283. A hadak ellátási problémáira Lippay György is felhívta a király figyelmét, 1. Pozsony, 1657. júl. 19. dátumú levelét, MOL A 98, fol. 1201r. Wesselényi augusztus elején, az érseknek írott levelében még ironikusan kezelte az elsősorban a katolikus főpapok felől érkező javaslatokat, hogy a német hadakat el sem kellene engedni az országból: „két derék püspök urak levelét is vettem, a kiben suadeálják, hogy az németet ne revocáltassuk és országunkból ki ne vitessük [...], azonban nem discurálnak arról, ha országunkban marad, mivel kell őket tartani [...]. Az németeknek nem mertem megmondani az őkegyelmek suadeálását, tartván attól, hogy az mint megszerették Magyarországot, annyival nehezebben küldhettük ki őket." PL AS Act. Rad. Classis X Nr. 196. 1657. júl.-dec. p. 69. Őszre jókedve alábbhagyott, és már azzal vádolta Lippayt, hogy őt teljesen félreállítva jóformán átvette az ország irányítását, legalább is a német hadak kérdésében. Vitájukról, illetve a német csapatok magyarországi mozgásáról 1. Torna K.: Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 112-114. és e számbeli írását. A német csapatok behozásával kapcsolatos problémákról általában 1. Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a
