Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Kármán Gábor: II. Rákóczi György 1657. évi lengyelországi hadjáratának diplomáciai háttere V/1049
AZ 1657. ÉVI LENGYELORSZÁGI HADJÁRAT DIPLOMÁCIAI HÁTTERE 1065 kor a Portára eljutott annak a híre, hogy nemsokára újabb svéd követ érkezik. Mivel az oszmán politika irányítói nem tudhatták, hogy Welling küldetése pontosan megegyezik Râlambéval, úgy döntöttek, az elbocsátó levelek kiadásával megvárják az új diplomatát.57 Időközben viszont, június 7-én Köprülü Mehmed személyesen is hadba szállt az ismét a Dardanellák bejáratában feltűnő velencei flotta ellen. A szorongató háborús konfliktus jó időre háttérbe szorította az erdélyi ügyet, amellyel kapcsolatban a Porta várakozó álláspontra helyezkedett. Noha egyelőre nem rendelt el újabb retorziókat, továbbra sem oldotta fel a birodalom nyugati határvidékeit kormányzó beglerbégeknek adott készenléti parancsot és nem vonta vissza a tatár kánnak, illetve a szilisztriai pasának korábban kiküldött, a lengyelországi katonai fellépésre adott utasítást sem.5 8 A Magyar Királyság politikusai és a lengyelországi hadjárat „Az Isten engedje, hogy erdélyi fejedelem által virradjon meg szegény magyarra."5 9 Zrínyi Miklós sokat idézett fohásza szépen foglalja össze, milyen reményeket fűztek a magyar királysági rendi politikai élet egyes tényezői II. Rákóczi György hadjáratához. A horvát-szlavón bán ekkor már évek óta intenzív kapcsolatot tartott fenn az erdélyi fejedelemmel és lelkesen támogatta politikáját. Ezzel nem volt egyedül: az ország más főméltóságai is úgy vélték, hogy a jó viszony fenntartása az addig nagyon sikeres külpolitikai lépésekkel büszkélkedhető Rákóczival segíthet saját elképzeléseik megvalósításában. Ezek közé tartozott az Erdélyből elszármazott Szunyogh Gáspár mellett az 1655-ben megválasztott fiatal országbíró, Nádasdy Ferenc is.6 0 A fejedelem 1657 első hónapjaiban is fontosnak tartotta, hogy ha közvetítőkön keresztül is, de fenntartsa a kapcsolatot ezekkel a magyar főurakkal: a Rákóczi-család legnyugatabbra fekvő magyarországi 57 Reniger jún. 12-i jelentése. HHStA Türkei I. Kt. 128. Fasc. 63/b. Konv. C. fol. llOv-lllv. 58 A szilisztriai pasának kiadott parancsról 1. Iuanics Mária: Melek Ahmed pasa 1657. évi lengyelországi hadjárata II. Rákóczi György ellen Evlia Cselebi útleírásában. In: Szerencsének elegyes forgása i. m. 171-203., itt 177-178. Májusban a havasalföldi és moldvai vajdák is kaptak parancsot, hogy hadaikat küldjék a tatárok mellé, de ezt mindenféle kifogásokkal visszautasították, 1. Gotthard Welling jelentését X. Károly Gusztávnak (Târgoviçte, 1657. máj. 20/30.). RA Turcica vol. 2. fol. lOr. A kandiai háború 1657. évi fejleményeiről 1. Eickhoff, E.: Velence i. m. 145-157.; Setton, K.: Venice i. m. 185-188. A kivárásra való berendezkedésre már korábban is utaltak jelek: a szultán nevében május közepén II. Rákóczi Györgynek írott levél — amelyet nem biztos, hogy valaha is elküldtek — bár megfeddi a fejedelmet, de nem rendeli egyértelműen vissza és közli: egy agát fognak kiküldeni, aki megvizsgálja a fejedelem állításait, tényleg meghívták-e a lengyelek a trónra. 1067. sábán eleje [1657. máj. 15-24.] dátummal 1. Karácson Imre: Török-magyar oklevéltár 1533-1789. Szerk. Thallóczy Lajos - Krecsmárik János - Szekfű Gyula. Bp. 1914. 225-226.; vö. Papp S.: II. Rákóczi György i. m. 156. 59 Zrínyi Miklós levele II. Rákóczi Györgynek (Csáktornya, 1657. jan. 24.). Zrínyi Mikós: Összes munkái. Szerk. Kovács Sándor Iván. (Magyar Remekírók Új folyam) Bp. 2003. 674. 60 A Zrínyi és Rákóczi közötti jó kapcsolat régóta ismert a magyar historiográfiában, 1. pl. Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. (Irodalomtörténeti könyvtár 14.) Bp. 19642. 366-372.; Péter Katalin: Zrínyi Miklós terve II. Rákóczi György magyar királyságáról. Századok 106. (1972: 3. sz.) 635-666.; Nagy Levente: Zrínyi és Erdély. A költő Zrínyi Miklós irodalmi és politikai kapcsolatai Erdéllyel. (Irodalomtörténeti füzetek 154.) Bp. 2003. 10-72.; Kármán G.: Erdélyi külpolitika i. m. 278-281., 293-295.; Szunyogh Rákóczi-pártiságáról 1. Uo. 284-285.; Nádasdy és az erdélyi fejedelem kapcsolatáról: Torna K.: Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 94-106. és 1. részletesen Torna Katalin e számbeli dolgozatát.
