Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - Kármán Gábor: II. Rákóczi György 1657. évi lengyelországi hadjáratának diplomáciai háttere V/1049
1058 KÁRMÁN GÁBOR erdélyi hadak fegyelmezetlensége, amely sebezhetővé tette őket, illetve lassúságuk, amit a hatalmas sereg élelmezésére szánt hadtáp okozott.3 0 Utóbbit sikerült kiküszöbölni a szekerek hátrahagyásával, így a közös sereg a gyors manővereiről ismert X. Károly Gusztáv életének legsebesebb vonulását tudta produkálni.3 1 A lengyelek csatára kényszerítése azonban, amelyet a svéd király kisebb csapatok kiküldésével próbált elérni, ugyanúgy kudarcot vallott, mint a Zamosc bevételére irányuló kísérlet.3 2 Ráadásul az erdélyi fejedelem megtagadta, hogy egyedül kezdjen hadmozdulatokba, sőt hirtelen rajtaütéstől tartva még arra sem volt hajlandó, hogy a svéd seregtől öt-hat mérföld távolságban vonuljon.3 3 Breszt bevétele — a mintegy kétezer fős helyőrség élén álló Sawecki várnagy hat nap ágyúzás után, 1657. május 23-án kapitulált — a svéd-erdélyi koalíció első valódi katonai sikerét jelentette.3 4 Ugyanakkor a X. Károly Gusztáv és II. Rákóczi György közötti diplomáciai viszonyban komoly törésvonalak jelentkeztek. A radnóti szerződést a svéd király részéről követei írták alá, így szükség volt annak ratifikációjára: a kölcsönösen aláírt példányok kicserélését X. Károly Gusztáv már az erdélyi fejedelemmel való találkozása után közvetlenül sürgetni kezdte és Breszt ostroma közben a maga részéről alá is írta a szükséges záradékkal eltaknak hamvakot megrostálták, hogy ami aranyat, ezüstöt, drágakövet kaphatnának közte; megkinzották az embereket, akiket kaphattanak." Petrivity-Horváth Kozma: Önéletírása. In: Történelmi kalászok 1603-1711. Szerk. Daniel Gábor - Thaly Kálmán. Pest 1862. 1-83., itt 17. Pálfalvai János szintén arról számolt be Lippay Györgynek (Szepes, 1657. máj. 11.), hogy a hírek szerint „a fejedelem őnagysága emberei rettenetesen kegyetlenkednek." PL AS Act. Rad. Classis X Nr. 196. 1657. jan.-jún. p. 314. L. még Gebei S.: II. Rákóczi György erdélyi fejedelem i. m. 197., 211. 30 Dahlberg feljegyzése szerint még az is megtörtént Rákóczi hadaiban, hogy ha egy nyulat megláttak, több századnyi lovas hagyta ott a sort és vetette magát utána. L. az „anhalti" relatiót: RA M 1295 fol. 5v., ill. az arra épülő krónikát: Pufendorf, S.: De rebus i. m. 255-256. [IV 12], Az erdélyi sereg harcértékéről már korábban Szelepchényi György is lesújtó véleménnyel volt. Lippay Györgynek írott levelében (Przeworski tábor, 1657. febr. 28.) kijelentette: „Az fejedelemnek úgy vagyon, sok népe vagyon, akarnám ugyan hogy annyi puskájok volna az ütközethez, az mennyi szájok az ételhez. Az kozák is sok, de ha az megrakoszik, csak elmegyen vele [...] ennek az sok gyülevész hadnak semmi jó előmenetelét nem remélhetem." PL AS Act. Rad. Classis X Nr. 196. 1657. jan.-jún. p. 110. 31 A Bug mellékfolyója, a Wieprz mellett egy nap alatt 14,58, illetve 15,40 kilométert sikerült a seregnek megtennie, 1. Johan Levin Carlbom: Karl X Gustav frân Weichsel till Bält 1657. Tâget över Bált och freden i Roskilde. Stockholm 1910. 72. A hadtáp és a gyalogság hátrahagyásáról 1. II. Rákóczi György levelét Lorántffy Zsuzsannának (Gródek, 1657. máj. 4.). MHHD XXIV 518.; Terlon, H.: Mémoires i. m. 63.; X. Károly Gusztáv gyors manőverezésre épülő taktikájáról 1. Alf Âberg: The Swedish Army, from Lützen to Narva. In: Sweden's Age of Greatness 1632-1718. Ed. Michael Roberts. New York 1973. 265-287., itt 280. 32 Wimmer, J.: Polens krig i. m. 379. A Varsó irányába menekülő Stefan Czarniecki csapatainak üldözéséről 1. II. Rákóczi György anyjának írott levelét (előző jegyzet, 518), illetve János György anhalt-dessaui herceg levelét apjának, János Kázmérnak („Doboc," hat mérföldre Varsótól, 1657. ápr. 22.[/máj. 2.]). Landeshauptarchiv Sachsen-Anhalt (a továbbiakban LHASA); Abteilung Dessau A 9A TIB Nr. 1. fol. 243. 33 L. az „anhalti" relatiót: RA M 1295 fol. llv.; ill. Pufendorf, S.: De rebus i. m. 256-259. [IV 14-15], 34 ,Anhalti" relatio, RA M 1295 fol. 12v-14v.; Terlon, H.: Mémoires i. m. 66-70.; Pufendorf, S.: De rebus i. m. 259-260. [IV 16]; Waldeck beszámolója, HStA Marburg Rep. 117. Nr. 310.; Magyarul összefoglalja: Gyulai É.: Kézcsók a királynak i. m. 483^190.; Gebei Sándor a kapitulációt tévesen teszi május 17-ére, Pufendorf szerint ekkor kezdődött az ostrom, vö. Gebei S.: II. Rákóczi György erdélyi fejedelem i. m. 213.
