Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - B. Szabó János - Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (1. rész) V/1017

II. RÁKÓCZI GYÖRGY OSZMÁN KAPCSOLATAI 1031 Az így születő „atyafiságok" közül némelyikből hosszútávon működő érdekkapcsolat lett, amennyiben a felek megőrizték fontos pozícióikat, mint a Báthoriak és Dzserráh Mehmed esetében. Ám a 17. században már jóval változékonyabb idők jártak, és egyre nehezebb volt előre látni egy-egy ilyen kapcsolat jövőjét. I. Rákóczi Györgynek például a Bethlent kinevező nagyvezér fia, IV Murád szultán egyik müteferrikája, Naszúhpasazáde Hüszejn vitte a megerősítő ahdnámét és a jelvényeket, akit a fejedelem ez alkalomból annak rendje és módja szerint atyjafiává is fogadott, ám később ezt a kapcsolatot elhanyagolta, amit Hüszejn nehezményezett, s ez biztosan nem tett jót a fejedelem ügyének, miután Hüszejn budai beglerbégként került vissza a hódoltságba 1635-ben.34 Egy igazán komoly hatalommal bíró, befolyásos portai pártfogó „kiesése" is drasztikusan tudott rontani a török hivatalviselők és az egyes vazallus államok urainak pozícióin. I. Rákóczi György diplomatájaként a tapasztalt Szalánczy István is érzékelte, hogy Bethlen Gábor egykori pártfogóinak halála után kedvezőtlenebbé vált az erdélyiek számára a portai „klíma". Matei Basarab havasalföldi vajda szempontjából pedig az erdélyiek egyenesen drámai fordulatként értékelték Ibrahim efendi, a rúznámedzsi halálát 1639 tavaszán. (Amit még ez év vége előtt követett az ekkor előnyösebb helyzetbe került moldvai uralkodó, Vasile Lupu második támadása Havasalföld ellen.) 1644-ben Kemánkes Kara Musztafa nagyvezír bukása pedig együtt járt az általa pártfogolt Iszlám kaffai beglerbég kivégzésével, sőt a hozzájuk kötődő IV Mehmed Giráj krími kán leváltásával is.3

5 követnek (Báthori Miklós levele Hans Rueber kassai főkapitánynak, 1576. augusztus 3. EOE III. 110.). 1581-ben pedig 30000 dukátot tett ki a jelvényhozó ajándéka (Szántó István jezsuita jelentése: Monumenta Antiquae Hungáriáé II. 1580-1586. Ed. Ladislaus Lukács S. I. Roma 1976. 201.), ezek az óriási összegek erős fundamentumai lehettek az akkori szép „barátságnak". (A 17. században azonban a jelvényhozó kapudzsi basik már kénytelenek voltak beérni 1200-1600 tallérral. L. erről Bethlen Gábor levelét Borsos Tamásnak, 1627. július 7. Bethlen Gábor: Levelek. Bukarest 1980. 207.); Rákóczi György levele Rácz Istvánnak, 1642. július 18. Beke-Barabás, 594.; Szamosközy István feljegyzése szerint Bocskai fejedelem oldalára — Erdélyben[?] — egy Hadzsi Hüszejn nevű török küldött kötötte fel a szultán kardját, „ki így írja magát, hogy ő Erdélynek tihája, azaz protectora, gondviselője". Szamosközy István: Történeti maradványai 1542-1608. Kiad. Szilágyi Sándor. 4. k. Vegyes följegyzések. Bp. 1880. 257. (vö. még Papp S.: Török-magyar tárgyalások i. m. 119-135.; valamint Papp Sándor: Bocskai István török politikája a felkelés előestéjén. Hadtörténelmi Közlemények 117. [2004: 4. sz.] 1198-1211.) A következő években egy Hadzsi Hüszejn nevű személy az Erdéllyel szomszédos gyulai szandzsák élén tűnik fel: Dávid Géza: A magyarországi török archontológiai kutatások lehetőségei (Arad-gyulai szandzsákbégek). Történelmi Szemle 36. (1994: 1-2. sz.) 123. 34

Habár Rákóczi környezetében tudták róla, hogy befolyásos ember, ki „a császárral [értsd: a szultánnal] maga beszél és nem más által, és akkor a mikor akarja" (Szilágyi Sándor: I. Rákóczi György. Bp. 1893. 204.), később pedig még a budai beglerbégség megszerzését is megpróbálták a számára (Szalánczi István jelentése, 1635. december 31. Beke-Barabás, 164., 168.), később állítólag mégis elhanyagolták vele a kapcsolattartást, s ezt Hüszejn „igen nehéz néven vötte nagyságodtul, hogy nagyságod hütös atyafiának fogadván és tartván, mégis főkövet uram által sem levelével, sem egyéb jó akartját nagyságod nem mutatta hozzá; igen panaszolkodott másoknak, hogy bárcsak levelét látta volna nagyságodnak". Sebesi Boldizsár jelentése, 1635. június 8. Beke-Barabás, 191. 35

„Az portán nincs semmi jóakarónk, semmi támaszunk, az régiek elholtanak, az mostani basák alig tudják csak azt is, ki vagyunk." Az erdélyi hármastanács levele Báthori István lengyel királyhoz, 1584. december 14. Veress E.: Báthory István király levélváltása i. m. 206.; „Experiálja kegyelmed, hogy meghalt Gürcsi Memhet passa, Merta Húszain [valószínűleg Mere Hüszejn nagyvezír (1622, 1623)] passa s az többi, igen mostohákra jutottunk uram." Szalánczi István levele Tholdalghy