Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK II. RÁKÓCZI GYÖRGYRŐL - B. Szabó János - Sudár Balázs: „Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (1. rész) V/1017
II. RÁKÓCZI GYÖRGY OSZMÁN KAPCSOLATAI 1017 lenes európai összefogás „katalizátori" szerepének vizsgálatára —, miközben sokáig háttérbe szorultak az erdélyi politika mindenkori kettős kötődését adó, Isztambulhoz fűződő szálak.5 Napjainkra azonban II. Rákóczi György időszakának török vonatkozásit tekintve — más fejedelmek uralkodásának időszakaihoz képest — már nem áll rosszul a magyarországi kutatás. Ujabban Papp Sándor és Kármán Gábor tollából is napvilágot látott egy-egy, a főbb csomópontokat áttekintő munka a témáról, sőt a fejedelem egyes diplomatáinak pályafutásáról is készültek hosszabb rövidebb életrajzi összefoglalások. Mégsem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy egyértelmű, világos képpel rendelkeznénk erről a meghatározó viszonyrendszerről.6 Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta kapcsolatának hagyományosan kétféle megközelítése él egymás mellett a hazai szakirodalomban. Az egyik típusba a konkrét eseményekre koncentráló, esetenként egy-egy fejedelem uralkodásának egyes kritikus időszakait, jelentős politikai eseményeit vizsgáló összefoglalások tartoznak, a másikba pedig a diplomácia működésének kereteit feltáró, azokat kimerevített „állóképként" vizsgáló, színes tablót készítő munkák.7 5 R. VárkonyiÁgnes: A nemzetközi törökellenes szövetség genezise. Történelmi Szemle 37. (1984: 1-2. sz.) 67-79.; Uő: A „kereszténység Achillese". In: Uő: Europica varietas - hungarica varietas. Bp. 1994. 76-90.; Uő: Európai játéktér - magyar politika 1657-1664. In: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Szerk. Hausner Gábor. Bp. 2005. 577-614.; Jászay Magda: Velence és Magyarország. Bp. 1990. 290-294.; Uő: A kereszténység védőbástyája olasz szemmel. Bp. 1996. 194-198.; Gömöri György: II. Rákóczi György a kortársak szemében. In: Uő: Erdélyiek és angolok. [Bp. 1991.] 48-52. 6 Papp S.: II. Rákóczi György i. m. 99-170.; Kármán Gábor: Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után. Bp. 2011.; valamint a külpolitikában tevékenyen résztvevő személyekről: Horn Ildikó: Az erdélyi fejedelmi tanács (1648-1657). In: Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos történész 60. születésnapjára. Szerk. Horn Ildikó. Bp. 1993. 240-276.; Uő: Sebesi Ferenc - egy erdélyi diplomata. In Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk. Draskóczy István. Bp. 1994. 199-205.; Binder Pál: Az erdélyi fejedelemség román diplomatái. Marosvásárhely, 1996.; Jakó Kára: Budai Péter: egy újszerű értelmiségi pálya előfutára a hanyatló erdélyi fejedelemségben / Budai Péter: le précurseur de la carrière intellectuelle de type nouveau dans la Principauté de Transylvaniedans la période du déclin. In: Omagiu profesorului Magyari András emlékkönyv. Szerk. Pál Judit - Rüsz-Fogarasi Enikő. Cluj-Napoca 2002. 132-137.; Uő: Magyar secretariusok Moldva fejedelmi kancelláriájában. In: Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára. Erdélyi Múzeum-Egyesület. Szerk. Pál Judit - Sipos Gábor. Kolozsvár 2004. 178-194.; Kármán Gábor: Az erdélyi török deákok. Koraújkori értelmiségiek állami szolgálatban. Sic Itur ad Astra 18. (2006: 1-2. sz.) 155-182.; Uő: A 17th Century Odyssey in East Central Europe — A Biography of Jakab Harsányi Nagy. PhD dissertation, CEU. (www.etd.ceu.hu/2010/ hphkag01.pdf) Letöltve: 2012. március 27. Magyar változata: Kármán Gábor: Egy közép-európai Odüsszeia a 17. században. Harsányi Nagy Jakab élete. Bp. 2012. (megjelenés előtt) 7 Az első megközelítést példázza: Mika Sándor: Weiss Mihály. Bp. 1893. (http://mek.oszk.hu/ 05600/0566l/html/03.htm#dlel511) Letöltve: 2012. május 22.; Lukinich Imre: Bethlen István támadása 1636-ban. Századok 44. (1910) 25-40., 98-112., 212-227., 298-314., 477-^94.; Blaskovics József: Az „orta Madzsar" (Orta Macar) és Erdély történetére vonatkozó török okiratok I. Rákóczi György fejedelem korából. Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyv 6. (1990) 259-301.; ill. újabban Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben Századok 142. (2008: 4. sz.) 807-848.; Uő: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta. Századok 145. (2011: 4. sz.) 915-974.; Cziráki Zsuzsanna: Brassó és az erdélyi szászok szerepe Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalásában (1611-1613). Századok 145. (2011: 4. sz.) 847-876. - A másodikat példázza az 1660 és 1690 közötti időszakra Molnár István: Rozsnyai Dávid török deák. (Művelődéstörténeti értekezések 33.) Bp. 1909.; ill. jobbára a 17. századra vonatkozóan Bíró Vencel:
