Századok – 2012
TÖRTÉNETI IRODALOM - Cardini, Franco: Il Turco a Vienna. Storia del grande assedio del 1683 (Ism.: Molnár Monika) IV/1011
1011 TÖRTÉNETI IRODALOM a szerző a 20. század közepi litván történetírásnak is szentel egy rövidebb szakaszt. A 19. század második feléig egymást testvérnek tekintő lengyel és litván történészek 1989 óta ismét együtt keresik a választ a közös kérdésekre. Almut Bues kötetének alapján a következő összefoglaló kép állapítható meg a Jagellókról: a litván eredetű lengyel dinasztia időről-időre egyszerre több ország felett uralkodott, de arra is képes volt, hogy bizonyos időszakokban (pl. 1444-1446) az összes trónját elveszítse. A Lengyelországra való összpontosítás minden esetben a Jagellók lengyel királyi hatalmának megerősödését hozta magával, idegen országokban (Magyarország és Csehország) viszont nem tudtak elég erősek lenni „bennszülött" ellenfeleikkel szemben. Befolyásuk a Balti-tengertől az Adriáig, és a Volga felső folyásától Csehországig terjedt, amely hatalomnak a 20. század elején megálmodott romantikus és hű megtestesítője az 1939-es New York-i világkiállításon bemutatott Jagelló-emlékmű: a lovon ülő, koronás, páncélos Jagelló két kardját a feje fölött keresztbe teszi, ahogy az a grünwaldi csatában a kihívás jele volt. A kötet vitathatatlan erénye lendületességében, tömörségében és a mindenre kiterjedő elemzésben rejlik, elolvasásával az érdeklődő valóban átfogó és sokoldalú képet kap a Jagelló dinasztia történetéről. A „belefeledkezős" olvasás élményét azonban meghiúsítja az, hogy a szerző újra és újra elveti a kezdeti kronologikus és ok-okozati szerkesztési elvet, sokszor teljesen idokolatlanul visszaugrik korábban tárgyalt problémakörökre, más gondolatsorokat pedig hirtelen félbehagy, hogy csak több fejezettel később fejezze be őket. Ennek ellenére sok új, illetve újra körüljárt adatával, irodalmi, nyelvészeti és kultúrtörténeti utalásaival Almut Bues könyve méltán nevezhető szakmailag is helytálló, irodalmi értékű írásműnek, annál is inkább, mert a kötet legvégén részletes és jól használható családfákkal, térképekkel és jegyzetekkel egészül ki. Wittmann Katalin Franco Cardini IL TURCO A VIENNA Storia del grande assedio del 1683 Laterza, Roma-Bari, 2011. 777 o. 1 A TÖRÖK BÉCSBEN A nagy 1683. évi ostrom története Franco Cardini firenzei születésű (1940) — napjainkra gyakori médiaszereplésének is köszönhetően országosan ismert és elismert — olasz történész, esszéíró, a keresztes hadjáratok kiváló ismerője és megismertetője. Középkori történelmet oktat a firenzei és nápolyi székhelyű újonnan alapított elitegyetemen, az Istituto Italiano di Scienze Umaneban (Bölcsészettudományok Intézete), számos olasz és nemzetközi szervezet tagja, tudományos folyóiratok szerkesztője, munkásságát nagyszámú díjjal jutalmazták. Számtalan publikáció szerzője, teljes munkásságának felsorolása megtalálható saját honlapján: www.francocardini.net. Franco Cardini legfőbb kutatási területe a keresztes hadjáratok története, amelyet kiegészítenek a keresztény és az arab-muszlim világ kapcsolatáról írott munkái. Ezek közül meg kell említenünk a legfontosabbakat: Europa e l'Islam. Storia di un malinteso (Európa és az Iszlám. Egy félreértés története. 1999, 20 103); Noi e l'Islam. Un incontro possibile? (Mi és az Iszlám. Egy lehetséges találkozás? 1994, 20013). Cardini véleménye szerint a keresztes háborúk nem civilizációk konfliktusát, illetve vallásháborút, hanem egyfajta 'fegyveres zarándoklatot'jelentettek, amelynek célja az volt, hogy a Szentföldet az egyes keresztény hatalmasságok politikai fennhatósága alá vonják. Legújabb könyvét Bécs 1683. évi ostromának szentelte, amely — szabadon értelmezve — a keresztes hadjáratok utolsó állomását jelentette a keresztény Európa számára. A hetvenes évek elején Bécsben egy hangulatos konferencia-reggelin „született" meg a könyv ötlete, amelyet a 2001. szeptember 11-ei események, a kiadó kérése és a szerző szándéka, hogy megírja az utolsó keresztes hadjárat történetét, érleltek meg. Ekkor azonban még csak egy kis terjedelmű, összefoglaló