Századok – 2011

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kiss Szemán Róbert: Szláv pokol Pesten. Ján Kollár munkássága 1819 és 1849 között (Ism.: Demmel József) VI/1553

TÖRTÉNETI IRODALOM 1553 pán és Franciaország példáján demonstrálható; 2/ a mobilitás nagyságrendbeli és egyre gyorsuló növekedése, melynek eredményeképp a mobilitás már nem kivétel, hanem rendszerszerű eleme az emberek mindennapi társadalmi gyakorlatának; a 'mobilitás' fogalom alatt ugyanis nagyon különböző elemek foglalhatók össze: az utazásoktól, a migráció tömegessé válásától az áruforgalmon át, a vallások, nyelvek, művészeti stílusok terjedéséig; 3/ aszimmetrikus referenciasűrűség: interkulturális transzferek intenzívvé válása, de nem kölcsönösségi alapon, mivel, ahogy fogalmaz a szerző, a kulturtranszfer a gyakorlatban leginkább „egyirányú utca" volt csupán, s a „Nyugat" mint általános modell vonzotta, de persze bizonyos mértékig taszította is a perifériákat; 4/ egyenlőség és hierarchia állandó feszültsége: a jogegyenlőség programjának és megvalósulásának az időszaka ez a világ sok pontján, de az erre adott társadalmi reakciók, például a rasszizmus megjelenésének periódusa is; 5/ emancipáció és politikai participáció: a jobbágyság, a rabszolgák, az európai zsidóság, a munkások tekintetében sikeres az emancipációs mozgalom, a nők esetében például csak részben az. Ahogy Osterhammel a bevezetőben is írja, könyvét egyaránt lehet folyamatosan olvasni vagy akár csak kisebb részeket szemezgetni belőle. Az irdatlan terjedelmet a szerző célratörő, rövid (legfeljebb három-négy oldalas!) alfejezetekre való bontással ellensúlyozza - sikeresen. Ez a szerkezet nagymértékben megkönnyíti az olvasónak a befogadást és a szerzővel való együttgondolkodást. Akár egy-egy alfejezetért is érdemes kézbe venni a könyvet, hiszen gondolatébresztő megállapításokat találhatunk a tömör vázlatokban, melyek időnkén nemcsak hogy egymástól független, hanem egymástól teljesen eltérő jellegű jelenségeket tárgyalnak ugyanazon nagyobb folyamat részelemeiként, ami még az egyes résztémák szakértőit is elgondolkodtathatják választott kutatási témájuk határairól és összefüggéseiről. De a „nagyközönség" is rácsodálkozhat egy-egy nagyon is ismerős, hétköznapi jelenség első pillanatban meghökkentőnek tűnő interpretációjára. Osterhammelnek sikerül meggyőznie olvasóját arról, hogy érdemes világtörténelmi „portrék"-at felvázolni - ahogy olvasni is. Deák Agnes Kiss Szemán Róbert SZLÁV POKOL PESTEN Ján Kollár munkássága 1819 és 1849 között Opera Slavica Budapestinensia. Litterœ Slavicse. Balassi, Budapest, 2010. 227 o. Napjainkban a 19. századi Magyarország kiemelkedő szlovák személyiségeit még az adott korhoz értő történészek is csak felületesen ismerik. A harminc éven keresztül a mai Deák tér evangélikus templomában lelkészkedő Ján Kollárról, a korabeli Közép-Európa egyik legismertebb szláv tudósáról még a korszakkal foglalkozó történészektől is lehet hallani olyan felületes, leginkább ismerethiányról tanúskodó megállapításokat, hogy „az egy magyarfaló volt". Pedig Kollár élete és tevékenysége nagyon releváns számunkra is, de nem csak azért, mert életének legtevékenyebb három évtizedében Pest-Budán élt, és nem is csak azért, mert kiterjedt életműve révén egy magyarországi irodalom klasszikusai közé sorolhatjuk, még csak nem is egyedül azért, mert szépirodalmi és tudományos műveiben szó szerint létrehozta a szlovák imaginárius nemzet szimbólumrendszerének számos alapelemét, meghatározva, „elképzelve" a szlovák nemzetkarakterológiát, a jellegzetes nemzeti tulajdonságokat vagy a nemzeti földrajzot. Számunkra azért is fontos Kollár, mert műveiben a magyar irodalom és a magyar társadalmi valóság olyan leképeződéseit tapasztalhatjuk, amelyek elemzésével nem csak a szerzőről, hanem a 19. század első felének magyar irodalmáról és magyarországi „valóságáról" is többet tudhatunk meg (vagy legalábbis egy alternatív, eddig ismeretlen nézőpontból szemlélhetjük azt). Kiss Szemán Róbert hosszú évek óta jelentkezett különböző folyóiratokban és önálló kötetekben is Kollár-tanulmányokkal, és ezen, egyébként kiváló írásokról csak most derült ki, hogy „csupán" előtanulmányok voltak az itt tárgyalt munkához. Ez a kötet ugyanis nem egyszerűen egymás mellé rendezi a korábbi, hasonló témájú publikációkat, hanem egy teljesen önálló szerkezetet alakít ki; a szövegnek végig egyenes íve és tétje van. Az első fejezetekben a kereteket ismerhetjük meg: Kollár személyiségét, pesti beilleszkedését, a helyi evangélikus egyház belső viszonya-