Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
1156 BILKEI IRÉN de Insula Zaladiensi secretarius noster" kérésére átírta a Zsigmond és Albert királyok által kiállított, a zalavári apátság vásártartási jogára vonatkozó okleveleket.56 Később a fényes pályát befutó és házasságával meggazdagodó nagyúr anyja családját már a familiárisai között tudhatta. Egy fentebb már idézett, 1529. augusztus l-jén kelt oklevél tanúsága szerint a dominuszuk miatt Ferdinánd-pártjára tért, tehát hűtlenségbe esett Nádasdy-familiáris Térjék Antaltól és Rajki Istvántól Szapolyai János király elkobozta birtokaikat.5 7 A mohácsi csata után Mária királyné Nádasdyt bízta meg azzal, hogy a dunántúli nemességet Habsburg Ferdinánd oldalára állítsa. 1529-ben, amikor a török szultán újra Magyarország ellen vonult, Budát Ferdinánd várnagyaként Nádasdy védte, de a fizetett német zsoldosok átadták azt az oszmánoknak. Szeptember 14-én azután Szülejmán szultán átadta Budát és a fogságba esett Nádasdyt Szapolyainak, aki őt szolgálatába fogadta, mint a királyi jövedelmek kezelőjét. Nádasdy nem maradt sokáig János király mellett, mert összeütközésbe került Lodovico Grittivel. A velencei származású kalandor először Szapolyai kincstartója volt, majd 1530 decemberében a király kineveztette teljhatalmú kormányzójává. Szapolyai később inkább Nádasdynak kedvezett: 1531-ben ígéretet tett, hogy fíúsítja kiszemelt menyasszonyát, a Dunántúl legnagyobb birtokával rendelkező Kanizsai Orsolyát. A házasság 1534-ben jött létre, ám Nádasdyt ekkor már birtokai földrajzi közelsége is Ferdinándhoz kötötte, így visszatért annak hűségére.5 8 Nádasdy valószínűleg keveset tartózkodott személyesen Zalaváron, csak néhány oklevelet adott ki commendatorként. 1534-ben a Kanizsai-birtokok fejében ugyan névleg lemondott az apátságról, de azt a jogát megtartotta, hogy a maga helyére apátot ajánlhasson Háshágyi Ferenc személyében. (A Háshágyiak a Kanizsai család familiárisai voltak.5 9 ) A következő három évtizedben Nádasdy folyamatos kapcsolatban maradt Zala megyével, befolyása familiárisain keresztül folyamatosan érvényesült. A nevében kiadott oklevelek 1530-tól jelentek meg a zalavári és a kapornaki hiteleshelyi levéltárban és számuk - különösen 1541 után - évről-évre nőtt, jelezvén, hogy a Nyugat-Dunántúl az akkori országbíró és főkapitány, majd a későbbi nádor érdekszférájába tartozott, egészen 1562. évi haláláig.6 0 56 ZML Dl. 29. 57 Bilkei /.: Regeszták I. 46. Nr. 57. 58 Horváth Mihály. Gróf Nádasdy Tamás élete, némi tekintettel korára. Buda 1838. 9-59.; Fiissy T.: A zalavári apátság i.m. 113-124.; Bessenyei József: Nádasdy Tamás a politikus és államférfi. In: Nádasdy Tamás (1498-1562). Tudományos emlékülés: Sárvár 1998. szeptember 10-11. Szerk. Söptei István. (Nádasdy Ferenc Múzeum Kiadványai 3.) Sárvár 1999. 9-27.; Uő: Ferdinánd király és a magyarországi arisztokrácia, különös tekintettel Ferdinánd pártjának kialakulására (1526-1540). Történelmi Szemle 46. (2003: 1-2. sz.) 93-107. 59 Füssy T.:A zalavári apátság i.m. 114-115. 60 Bessenyei József: Introitus et exitus... Nádasdy Tamás birtokai, vagyona, jövedelmei és kiadásai. In: Pénztörténet - Gazdaságtörténet. Tanulmányok Buza János 70. születésnapjára. Szerk. Bessenyei József -Draskóczy István. Bp.-Miskolc 2009. 24-53.; Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16.-17. században 1. rész. Századok 144. (2010: 4. sz.) 772-777.
