Századok – 2011

MŰHELY - Csapody Tamás: Tálas András népbírósági pere. (Tálas András-e Radnóti Miklós gyilkosa?) I/197

TÁLAS ANDRÁS-E RADNÓTI MIKLÓS GYILKOSA? 201 lós születésének századik évfordulóján számoltam be.2 4 Cikkeimben és a 298-as parcella körül kialakult nyilvános vita során egészen 2009 őszéig2 5 általában elfogadtam Tolnai és az állambiztonsági szolgálat álláspontját. További kutatá­saim nyomán azonban felül kellett bírálnom álláspontomat. Tálas András népbírósági pere Tálas András nyomozati és peranyagát két levéltárban őrzik.2 6 A terjedel­mes anyagból megismerhető az 1944-ben 29 éves Tálas András polgári és katonai pályafutása.2 7 Tálas hadapródőrmester a Szabolcs (ma: Szabolcs-Szatmár-Be­reg) megyei Demecseren, görög katolikus napszámos családban született. Mun­kácson szerzett kereskedelmi érettségit, majd itt és Huszton tisztviselőként dol­gozott. Bevonulását (1938) követően különböző helyeken szolgált mint számvivő őrmester. Zomborból vezényelték a 108/84. számú tábori munkaszolgálatos szá­zaddal2 8 Borba, ahová 1943. augusztus 2-án érkezett meg. A bori altáborok közül a „München" és „Voralberg" táborban szolgált gazdasági (GH-s) tisztként illetve a postai küldemények cenzoraként. (Tudjuk, hogy az állambiztonsági szolgálat által abdai kivégzéssel meggyanúsított további négy fő közül hárman ebben az altáborban szolgáltak.2 9 ) A „Voralberg" altábor parancsnoka az a Juhász Pál fő­hadnagy3 0 volt, aki később a dunántúli menet parancsnokhelyettese lett, és aki Tálas perében is megszólalt. Tálast fegyelmi vétségek elkövetése miatt két alka­lommal fogdabüntetéssel sújtották, amit a központi „Berlin" táborban töltött le. Az első lépcső Magyarországra indulás előtt közel egy hónappal, 1944. augusztus 19-én szülőfalujába utazott szabadságra. Nem tudott már visszatérni Borba, így a visszavonuló első lépcsőhöz csatlakozott Zimonyban. Innen gyalog kísérte a menetet Cservenkáig, majd a különleges büntetőszázadot (a „Jehovás századot") Zomborig. Vonattal ment tovább Szentkirályszabadjára, ahol visszavette a bori munkaszolgálatosok feletti parancsnokságot. Szentkirályszabadján ő lett az egyik, később Hegyeshalom felé elinduló század parancsnoka. A dunántúli mene­tet végigkísérte egészen Hegyeshalomig. Hivatalos adatok szerint 1943. április 8. és 1944. december 12. között teljesített katonai szolgálatot. December elején Bu­dapestre ment, ahol a Szegedről ide menekült ismerőseinél lakott. A XIII. kerü­letben lévő Kádár utca 5. számú ház lakója lett, ahol a házfelügyelő mintegy 40 zsidót bújtatott. A házban bujkáló Klein Rudolfné31 tanúvallomása szerint „.. .at­tól a perctől fogva, hogy Tálas odajött lakni, egy rettegés volt az egész ház élete. Ettől fogva naponta voltak nyilas razziák és tudtuk, hogy ez mögött Tálas áll. 24 Csapody Tamás: Abdai gyilkosok. Népszabadság, Hétvége, 67. 2009. április 4. 25. 2-3. 25 Csapody Tamás-. Radnóti Miklós halála. Népszabadság, Hétvége, 67. 2009. október 31. 9. 26 Budapest Főváros Levéltára (BFL) XXV l.a 3281-1945. (Összesen: 297+2 oldal); ÁBTL 3.1.9. V-101681. (Összesen: 142 oldal). 27 Tálas András büntetőlapján szereplő személyleírása: „arca hosszúkás, haja barna, szeme kék, bajusza borotvált". Büntetőlap. Kiállításának helye és dátuma ismeretlen. Nytsz.: 4/6811/947. ÁBTL 3.1.9. V-101681. 120. 28 A 108/84. tábori munkásszázad Zombor-Bácsszentiván helységben állomásozott. 29 Bodor Sándor, Kunos Sándor, Malakuczi János. 30 Juhász Pál (an.: Bugyi Anna, Földeák, 1906. márc. 2. - Bp., 1947. márc. 18.) tartalékos fő­hadnagy. 31 Klein Rudolfné, született Recht Éva (Budapest, 1919. ? - ?) háztartásbeli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom