Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Bilkei Irén: Megyei köznemesi társadalom a Mohács utáni évtizedekben. Zala megye negyedszázada a Habsburg-uralom kezdetén (1526-1550) V/1147
MEGYEI KÖZNEMESI TÁRSADALOM A MOHÁCS UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN 1175 nemessége kettős szerepben jelent meg, főúri familiárisként és vármegyei tisztviselőként.21 5 A főurak gyakran a szolgabírói hivatalokig bezárólag bele akartak szólni a vármegyei tisztikarok összetételébe, ezért igyekeztek valamelyik vezető szervitorukat vármegyei (főleg alispáni) tisztségbejuttatni.21 6 Ez a tendencia a 16. század közepén még nem lehetett erős. Nádasdy Tamás országbíró, dunántúli főkapitány, majd nádor hatalma és befolyása Zala megyében is annyira erős volt, hogy még a főispáni hivatalt viselő Bánffyak sem tudták szervitoraikat hathatós pozíciókba juttatni. Csányi Ákos vármegyei hivatalt ugyan nem viselt, de például 1547-ben ő végezte Kanizsa környékén a connumeratiót és az alispánok is az ő kezébe adták az adót.21 7 Mindenesetre a hiteleshelyi oklevelek is igazolják azt a tényt, amit Csányi Ákos fent idézett leveléből is láttunk: Nádasdy Tamás és a Bánffyak, valamint szervitoraik között gyakori ellentétek feszültek, ami kölcsönös hatalmaskodásokban is megnyilvánult. 1541-ben például Háshágyi Ferenc familiárisaival hatalmaskodott Bánffy László szentgyörgyi birtokán.21 8 1541-ben és 1542-ben az akkor már főispán Bánffyak, István és László a megyegyűlés idején Kehidán feldúlták Háshágyi Dénes özvegyének, kányaföldi Kerecsényi Katalinnak a birtokát.21 9 A két nagyúr között személyes konfliktus is volt: 1543-ban Nádasdy Tamás panaszolta be Bánffy Lászlót, mert az utóbbi Zalavár várának a területén hatalmaskodott. Az ügyben végül fogott bírák ítélkeztek, de ítéletüket Bánffy László nem fogadta el.22 0 Házassági és rokoni kapcsolatok A házasság a késő középkorban és a kora újkorban egyaránt a családi politika eszköze volt. Ez különösen az arisztokrácia köreiben volt így, de - mint látni fogjuk - a köznemességen belül is érvényesült. A korszak demográfiai viszonyai miatt a házasság gyakran mindkét fél számára nem csupán egyszeri esemény volt, ezért a rokoni kapcsolatok bővítésére több alkalommal is lehetőség nyílt. Házasságra többnyire az egymáshoz társadalmi helyzetben és vagyonban közel állók léptek, ami alól természetesen voltak kivételek. A köznemesi származású férfiak arisztokrata lányokkal kötött házasságok révén emelkedhettek feljebb, ez társadalmi presztízsüket és vagyonukat egyaránt emelte.22 1 A családi kapcsolatok kutatásának klasszikus forrásai ez ideig általában a korabeli magánlevelek voltak, ám ezeket számos új adattal egészítik ki a 215 Gecsényi Lajos: Egy köznemesi család a 17. században (A Falussyak) In: Házi Jenő Emlékkönyv. Emlékkönyv Házi Jenő Sopron város főlevéltárosa születésének 100. évfordulója tiszteletére. Szerk. Dominkovits Péter - Turbuly Éva. Sopron 1993. 237-253.; Dominkovits Péter: Földesúri familiáris vagy megyei hivatalviselő? Bezerédy György soproni alispánsága 1655-1662. Fons 12. (2005: 2. sz.) 127-161. 216 Dominkovits P: A rendi jogok i.m. 880-883. 217 Komoróczy Gy.: Nádasdi Tamás i.m. 49. 218 Bilkei I.: Regeszták II. 31. Nr. 223. 219 Uo. 39. Nr. 240. 220 Uo. 70. Nr. 312. 221 Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. (Történeti Statisztikai Kötetek) Bp. 1970. 77-96.; Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai i.m. I. köt. 36-39.
