Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán. A Jagelló-Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490-1492) (Második közlemény) II/293
A JAGELLÓ-HABSBURG KAPCSOLATOK EGY FEJEZETE (1490-1492) 307 Az ügy ekkori napirendre tűzésében vélhetően az is közrejátszott, hogy Miksa a szolgálatában álló Vitovecek kérésére 1493 őszén követe útján felszólalt Ulászlónál a varasdi várak ügyében.7 6 Sokkal készségesebbnek mutatkozott viszont Székely a Miksa király 1490 őszi hadjárata során részben vagy egészben kezére kerülő várak visszaadása terén. A békekötést követő hetek eseményeit csak egy nehezen értelmezhető, 1492. január 3-án kelt levél világítja meg, amelyet két unokafivér, Gersei Pető Miklós és György intézett Tátika várából az utóbbi testvéréhez, Jánoshoz. Ebből, még a levelek esetében természetes szűkszavúság ellenére is, annyi kihámozható, hogy az eredetileg a Petők tulajdonában álló, de Székely és társai által 1490-ben elfoglalt kemendi és márványkői uradalom (Zala m.) népeit a megszállók még január elején is adóztatták. Feltűnő azonban, hogy a Petőknek is volt miért mentegetőzniük: egy százforintos összeg — vélhetően erőszakos — átvétele ügyében a levélírók arra hivatkoztak, hogy „akkor még nem voltak előttünk ismertek a béke és a megegyezés cikkelyei".7 7 Érdekes megjegyzés ez attól a Pető Miklóstól, aki — mint a november 29-én a békekötéshez hozzájáruló királyi tanács tagja — az elsők között értesülhetett a szerződés tartalmáról. Az ausztriai várátadások zöméhez hasonlóan tehát Székely sem a megadott időre, hanem egy-két hónappal később teljesíthette a Pozsonyban előírt átadási kötelezettséget, mialatt a szemben álló felek „adok-kapok" hatalmaskodásai mindennaposak lehettek. Február közepén a Körös megyei — 1490 októberétől a kapitány irányítása alatt álló — Zdenc már bizonyosan régi birtokosai kezében volt: egy ekkor kelt oklevélben maga Bátori István vajda jelentette ki, hogy a németektől már átvett várat visszaadta egykori tulajdonosának, Meggyesaljai Móroc Istvánnak. A nagyhatalmú vajda persze nem haszon nélkül szánta rá magát e jótéteményre: kikötötte, hogy Móroc halála után a váruradalom az ő kezére kerül a visszaszerzés során tett fáradalmai és költségei fejében hatalmas, 11 ezer forintos zálogértékben.7 8 A magyar tárgyalódelegáció vezetője tehát a békeszerződésbe illesztett egyetlen mondattal, vélhetően komolyabb költségek nélkül, kimondatlanul is megszerezte a szlavóniai uradalmat. Székely legkésőbb tavaszra a Petőktől elfoglalt két Zala megyei várat is visszaszolgáltatta tulajdonosaiknak. Március közepén, már a budai országgyűlésen, a Petők ugyanis nyugtát bocsátottak ki Székely és testvére, Miklós, Felsőlendvai Szécsi 76 1493. okt. 29. Radkersburg: DL 37 154. (Miksa követi utasítása Heinrich Prüschenkhez). -Miksa 1494. ápr. 8-i levelében említi, hogy Oroszországba küldi követként Vilmos zagoijei grófot: Urkunden, Briefe und Actenstücke zur Geschichte Maximilians I. und seiner Zeit. Hg. von Joseph Chmel. Stuttgart 1845. 25. 77 1492. jan. 3. Tátika vára: DL 93 625. - A levélben szereplő utolsó, Sólyagi Jánost említő panasz, amelyről Pető Jánosnak a vajda előtt kellett beszámolnia, bizonyosan nincs összefüggésben témánkkal, hiszen Sólyagi a vajda zalai alispánja, szentgyörgyvári várnagya volt, vö. Neumann Tibor: Bátori István politikai szerepe II. Ulászló uralkodása alatt (1490-1493). Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 43. (2009) 116. (227. sz. jegyz.). 78 nunc idem Castrum per annotatum comitem Stephanum de Bathor magnis curis, laboribus et sumptibus et eciam serviciorum suorum non parvorum pro eius rehabicionis moderacione ab eisdem hostium manibus eliberatum et recuperatum esset et eidem Stephano Morocz evestigio restitutum - DL 71 036. (Kivonata: A Perényi család levéltára 1222-1526. Közzéteszi Tringli István. Bp. 2008. [a továbbiakban: Perényi] 642. sz.), vö. Neumann T.: Bátori i. m. 101.
