Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK - Ballabás Dániel: Főnemesi rangemelések Magyarországon a dualizmus korában V/1215
1226 BALLABÁS DÁNIEL A főnemesi címek adományozása történhetett a király saját kezdeményezésére, de a kedvezményezett kérelmére is.4 1 A Királyi Könyvekbe az esetek döntő többségében a „Személyem körüli magyar ministerem előterjesztésére" formula alkalmazásával vezették be az uralkodó elhatározását, néhány esetben azonban a bejegyzés megfogalmazása királyi kezdeményezésre látszik utalni. Varesanin Marián gyalogsági tábornok bárói rangjáról „Kedves gróf Khuen-Héderváry!" kezdetű elhatározásában értesítette miniszterét Ferenc József. Ugyanígy, személye körüli miniszterének címzett uralkodói elhatározás emelte bárói rangra Arz Artúr gyalogsági tábornokot, valamint 1917-1918 folyamán a Mária Terézia Rend tíz tagját (Kövess Hermann, Szurmay Sándor, Scharitzer György, Willerding Rudolf, Lukachich Géza, Glogovac Gojkomir, Heim Géza, Cumin Artúr, Boeriu János, Ungár Károly). Hazai Samu honvédelmi miniszter — mint a magyar kormány tagja — egyenesen „Kedves Hazai altábornagy!" címzéssel vehette kézbe a saját bárói rangjának adományozásáról szóló királyi elhatározást. A felsorolt személyek — mint látható — valamennyien katonák voltak. Hasonló formulázással még egy további, de már civil személy kapott főnemesi címet. A Királyi Könyvek 1911. július 14-én kelt bejegyzése a következőképpen tolmácsolja Ferenc József akaratát: „Kedves gróf Khuen-Héderváry! Indíttatva érzem magamat, hogy Ittebei Kiss Antal II. oszt. követségi titkárnak a magyar bárói méltóságot ezennel díjmenetesen adományozzam. Miről Ont további megfelelő intézkedés végett értesítem. "42 A királyi kegy eme megnyilvánulásának kedvezményezettje nem más volt, mint Ferenc József „kedves jó barátnéjának", Schratt Katalin bécsi színésznőnek a fia. Csak sajnálhatjuk, hogy a rangemelés már a kapcsolat hanyatló szakaszában történt, s az uralkodó egyre ritkuló leveleiben nem említi az ügyet. Mindenesetre Schratt Katalin 1911 novemberében két és fél millió koronát kapott végkielégítés gyanánt Ferenc Józseftől43 — talán a fiúnak adományozott bárói cím is része volt ennek az aktusnak. Az uralkodó általi kezdeményezés ennyiben ragadható meg a Királyi Könyvek alapján. Úgy tűnik azonban, hogy a király a háttérből is ösztönözhette minisztereit egy-egy felterjesztés megtételére. Lónyay Elemér 1917-es hercegi rangemelése kapcsán úgy nyilatkozott a miniszterelnök, hogy „rövid úton vett legfelsőbb parancs folytán" tette meg előterjesztését a minisztertanácsi ülésen.4 4 Több személy esetében pedig (például Rudics József, Edelsheim Gyulai Lipót, Nikolics Fedor, Csekonics János, Gyürky Ábrahám, Lipthay Béla és Gyulizmus kori 274 főnemesi rangemelés közül hétnél (Lónyay Menyhért, 1871; Fejérváry Géza, 1875; Radvánszky Antal, Béla és Géza, 1875; Pálffy-Daun Ferdinánd, 1879; Tisza Lajos, 1883) csak a diploma szerepel a Királyi Könyvekben, 122 esetben csak az egyszerű bejegyzés, míg 145 rangemelésnél mindkettő beiktatásra került — utoljára Prileszky Guidó bárói diplomája 1916. február 18-i dátummal. Amennyiben az egyszerű bejegyzés és a diploma dátuma eltér egymástól — ilyennel 45 esetben találkoztunk —, egységesen az előbbi időpontot tekintettük a rangemelés keltének. 41 Kempelen B.: A nemesség i. m. 46.; Marcziányi György: Nemesség. Kézi könyv nemesi ügyekben. Bp. 1886. 23. 42 MOL K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium - Királyi könyvek LXXII. kötet 411. 43 Brigitte Hamann: Kedves Jó Barátném! Ferenc József levelei Schratt Katalinhoz. Bp. 2009. 306. 44 MOL K 20 - Király Személye Körüli Minisztérium - Elnöki iratok 1917/159. 2.
