Századok – 2011
200 ÉVE SZÜLETETT PERCZEL MÓR - Hermann Róbert: Perczel Mór levelei Csány László kormánybiztoshoz III/655
Hermann Róbert PERCZEL MÓR LEVELEI CSÁNY LÁSZLÓ KORMÁNYBIZTOSHOZ (1848. október 11.-1849. január 4.) Perczel Mór, aki kétszáz évvel ezelőtt, 1811. november 11-én született a Tolna megyei Bonyhádon, a 19. századi magyar politika- és hadtörténet egyik legérdekesebb alakja.1 Nagy múltú, igen kiterjedt köznemesi családból származott. Édesapja Perczel Sándor (1778-1861), cs. kir. hadnagy, 1800-ban a tolnai nemesi felkelés 1 Perczelnek mindmáig nincs tudományos igényű életrajza. Népszerűsítő jellegű életrajzait 1. Gustav Kuppis: Biographie des Honvéd-Generals Moritz Perczel von Bonyhád. Pest, 1868.; Kolta László-. Perczel Mór élete és működése. Bonyhád, 1963.; Borús József: Radikális politikus - forradalmár tábornok. Perczel Mór. Élet és Tudomány Kalendárium, 1974. 73-80. Legutóbbi életrajzát 1. Hermann Róbert: Perczel Mór. In: Az 1848-1849. évi első népképviseleti viseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., 2002. 669-673. Életpályájának legjobb összefoglalását 1. Kosáry Domokos: Perczel Mór feljegyzései. Századok, 1937. 304-322. Néhány kiegészítő adat: Salacz Gábor: Perczel Mór emlékirataiból. Vigília, 1958/4. 204-212. A családra 1. Dobos Gyula: A Perczelek. Szekszárd, 2001., azon belül Perzel Mórra 1. 91-125. Reformkori tevékenységére 1. Csapó Mária: Tolna megye a reformkori politikai küzdelmekben. Értekezések a történeti tudományok köréből 111. Bp., 1989. 1848-49-es ténykedésére 1. Dobos Gyula: Perczelek az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban. In: Baranya. Emlékszám az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. Szerk. Ódor Imre és Lengvári István. 1998-1999. XI-XII. évfolyam. Pécs, 1999. A Zrínyi-csapat megalakulást és Perczel Mór megbízatását részletekbe menően tisztázta Urbán Aladár: Perczel Mór és a Zrínyi szabadcsapat. Hadtörténelmi Közlemények (továbbiakban HK) 1991/1., újabb kiadása: In: Urbán Aladár: Batthyánytól Kossuthig. Hadsereg és politika 1848 nyarán és őszén. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára. Bp., 2009. 45-75. Muraközi hadjáratára 1. Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata. Zalai Gyűjtemény 36/11. Zalaegerszeg, 1995. uő.: Perczel Mór fegyverszüneti tárgyalásai 1848. október végén. Aetas, 1998/2-3. 74-106. A móri ütközetre 1. uő.: Perczel Mór dunántúli hadjárata és a móri ütközet. Aetas, 2001/2. 80-103. A januári eseményekre 1. Borús József: A Perczel-hadtest januári ellentámadása. HK, 74. évf. (1961) 2. szám 670-696.; Hermann Róbert: Kossuth és Perczel nézeteltérése 1849 januárjában. HK, 99. (1986) 2. szám, 313-326.; Hermann Róbert: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet (1849. január 2. - január 26.) In: Zounuk. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. 25. Szerk. Fülöp Tamás. Szolnok, 2010. 159-203. Délvidéki ténykedésére 1. uő.: Kossuth, Perczel és a szerb kérdés, 1849. március -június. In: A nemzetiségi kérdés Kossuth és kortársai szemében. Szerk. Kiss Gábor Ferenc és Zakar Péter. Belvedere Kiskönyvtár 15. Belvedere Méridionale. Szeged, 2003. 9-49. A közép-tiszai hadsereg élén játszott szerepére 1. uő.: A kinevezett és a tényleges fővezér - Mészáros Lázár és Perczel Mór, avagy a fővezéri kérdés és a tiszai hadsereg. In: „Verekedni az utolsó emberig". A turai lovasütközet 1849. július 20. Tanulmányok. Szerk. Rosonczy Ildikó. Budapest, 2009. 9-76. Emigrációs tevékenységének kezdeti szakaszára 1. Csorba György: „Hazaszeretet kényszeríti csillapítni magány keserűségem". Perczel Mór naplója (1851-1852). HK, 120. évf. (2007) 3. szám. 942-974. 1867 utáni szerepére 1. Farkas Katalin: Perczel Mór és a honvédegyleti mozgalom kibontakozása (1867-1868). HK, 123. évf. (2010) 3. szám. 522-561.
