Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
950 PAPP SÁNDOR Az új nagyvezír szerepe meghatározó volt a későbbi események menetében. Első lépései közé tartozott a portai méltóságok cseréjének lebonyolítása. Március 9-én már elterjedt a híre, hogy Iszkender pasát elmozdították a szilisztrai-özüji pasaságból.13 6 Na'îmâ török krónikás pedig arról tájékoztat bennünket, hogy Ömer hodzsát is megfosztották befolyásától, pedig addig mind az állam ügyeiben, mind pedig az ulemák kinevezésében szabadsággal bírt, és Mekkába száműzték.137 Mindezek után nem lehet csodálkozni azon sem, hogy augusztus 13-án Moldvában Grazianit is leváltották.13 8 Amikor kiderült, hogy átállt a lengyelek oldalára, és attól kellett tartani, hogy megszökik, Isztambulból felszólították Bethlen Istvánt, a fejedelem gubernátorát (török címzésben kaimmakam/kaymakam), hogy figyeljen a határokra: „amikor moldvai vajdaság Aleksandru vajdának adódott, a korábbi vajda, Gáspár a mellette lévő lázadókkal Lengyelország felé menekült..."13 9 E szultáni parancslevél azonkívül, hogy beszámolt Graziani tetteiről és leváltásáról, azért is fontos, mert mutatja: ekkor már teljesen lekerült napirendről az erdélyi három nemzet különálló „vajdaságának" ügye, a szultán tényként kezelte Bethlen magyarországi uralmát, ugyanakkor azt is, hogy testvére gubernátorsága alatt Erdély továbbra is a kezén maradt. Bethlen Gábor 1620 elején arra kényszerült, hogy kivonuljon Pozsonyból, és székhelyét Kassára tette át. Ennek ellenére Konstantinápolyba küldött újabb követutasításaiban egy sor új argumentumot találunk magyar királlyá választása érdekében. Az első figyelemre méltó dokumentum 1620. március 23-án keletkezett, és bonyolult szerkezete, nehézkes, de azért követhető gondolatmenete Péter Katalint is alapos szövegkritikai vizsgálatra késztette. Az iratból csak néhány momentumot emelek ki. Bethlen nem tudta megérteni, hogy a Porta miért akarja a békét a Habsburg-császárral fenntartani. Milyen békéről is van szó? Hiszen az új császárral, II. Ferdinánddal semmilyen békét nem kötött meg a Porta. A fejedelem fő argumentuma szerint a béke minden esetben a szultán és Magyarország között köttetett, amelyhez a német-római császárnak nincsen semmi köze.14 0 Ezt a fontos érvet nagyon szemléletesen mutatta be a fejedelem: „csak kévánná azt [a Porta] Ferdinándtól, hogy nem úgy kössön frigyet vele, mint magyarországi király, hanem úgy, mint német, vagy amint ők híják római császár," erre soha sem lehetne rábírni, mert a török béke gyalázatára lenne a Német-római Birodalomnak.14 1 Borsos Tamás elbeszélése szerint valószínűnek tűnik, hogy a fenti államjogi argumentáció eredetileg a holland követtől, Cor-136 Borsos. T.: Vásárhelytől i. m. 400. 137 Na'îmâ, M.: Târih i. m. II. 451. 138 Ha Toldalagi adata pontos, akkor ő adja meg legprecízebben Graziani leváltását és Alexandria Ilia§ kinevezésének idejét. Tholdalagi i. m. 229.; Bethlen Gábor krónikásai i. m. 143. 139 MOL F 126, Erdélyi országos kormányhatósági levéltárak, Gubernium Transylvanicum levéltára, Cista diplomatica, Történelmiek, 2. csomó, Fol. 56. II. Oszmán szultán eredeti parancsa Bethlen István gubernátornak. Konstantinápoly, 1029. §ewâl 20-29. / 1620. szept. 18-27.; Korabeli — kicsit pontatlan — magyar fordítása: TMÁOT I. 251. Nr. CXXXIV 140 TMÁOT I. 208. Kassa, 1620. márc. 23. Bethlen Gábor Balassi Ferenc és Korláth István követeinek. 141 TMÁOT I. 208.
