Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Papp Sándor: Bethlen Gábor, a Magyar Királyság és a Porta (1619-1629) IV/915
BETHLEN GÁBOR, A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÉS A PORTA (1619-1621) 939 eseményeit részletesen ismertesse a Portával. Ugyanakkor beszámolt a cseh királyválasztásról, és tájékoztatta a Portát Pfalzi Frigyes rokoni és egyéb kapcsolatairól Flandriában, Dániában, Angliában és Brandenburgban. Ám jelentette azokat a híreket is, amelyeket Ferdinánd császári koronázásáról megtudott. Összevetve Bethlen információit a Theatrum Europeumban II. Ferdinánd császárkoronázásáról olvasottakkal,93 megállapítható, hogy volt némi igazsága az erdélyi fejedelemnek az alacsony támogatottságot illetően. Mint később látható lesz, a törökök katonai segítségének elnyerése érdekében igazolnia kellett, hogy nem a Porta lesz a béke felbontója, ha beavatkozik a magyarok mellett, és engedélyezi Bethlen magyar királykoronázását, hiszen — mint bemutatni szándékozott — a császár illegitim. Visszatérve a követutasítás szövegére, a fejedelem biztosította a Portát a felkelő országok hűségéről, és bemutatta, hogy a Habsburgok legnagyobb bevételei innen származtak, így a mozgalom megrendíti Ferdinánd hatalmát. Bethlen érveinek a későbbiekben is sokat emlegetett eleme az, hogy az eddig ellenséges országokat ő most megbékíti a szultánnal, és olyan hűségessé teszi őket, mint amilyenek a magyarok. (Ezt a kijelentését — amely magán viseli a keleti diplomácia motívumait — könnyen fordították ki a propagandára hozzá hasonlóan fogékony ellenfelei úgy, hogy Bethlen a felkelő országokat és rendeket tulajdonképpen a török szolgaságába készül kényszeríteni.) A követutasítás érdekes történelmi képet vázol fel a német-római császárok múltjából V Károlytól kezdve, miszerint ezek alatt a fenti országok rendszeresen küzdöttek a törökök ellen, most azonban a teljes nyugati frontvonalon béke honol, sőt Sziléziából könnyen lehet majd a tatár csapatoknak Podólia ellen vonulni. Bethlen tájékoztatta a Portát arról, hogy Homonnai Drugeth György Lengyelországból hátba támadta, ami megakadályozta a Bécs elleni ostromot, és ezért kényszerült visszavonulni, pedig a császárvárosnak csak napjai voltak hátra. Bécsről úgy szólt, hogy ott a lutheránusok többen vannak, mint a „bálványimádó" katolikusok, és a város lakosai is majdnem egymásra támadtak. Nem hagyta a fejedelem hangsúlyozás nélkül azt sem, hogy Homonnai akciója külön is rámutasson: a lengyel király a Portával nemrégiben megkötött békét nem tartja be. Végül külön fejezet szólt arról, hogy II. Ferdinánd követséget küldött Bethlenhez, amelyet ő nem akart fogadni. A Habsburg-uralkodó lépése azzal is magyarázható, hogy lassan minden örökös tartományából kiűzik. A fejedelem ekkor ismét úgymond „kitört" a nagyvezír magatartása ellen, aki nem tudja megkülönböztetni az ellenséget a baráttól. Ferdinánd a spanyolokkal és a lengyelekkel tart, akik a Porta és a muzulmán nép nagy ellenségei, és csak a lengyel és a Magyar Korona országai akadályozzák, hogy rá nem törtek már eddig is a törökökre.9 4 93 Theatrum Europaeum [I]., Oder Außfuhrliche/ und Wahrhaftige Beschreibung aller und jeder denckwürdiger Geschichten : so sich hin und wider in der Welt/ fürnämlich aber in Europa/ und Teutschen Landen/ so wohl im Religion- als Prophan-Wesen/ vom Jahr Chris.../ Johann Philipp Abelinus. - [Online-Ausg.]. - Franckfurt: Merian, 1635. 169-172. - http://diglib.hab.de/periodica/ 70-a-hist-2f/start.htm (Letöltés: 2011. május 18.) 94 Pray, G - Miller, 1. F.: Gabrielis Bethlehenii. i. m. I. 77-90. Nr. XX.; NA PRO, Secretaries of State (foreign) State Paper (SP), Turkey, 97/7. fol. 201-203.
