Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877
BETHLEN GÁBOR ÉS A NAGYSZOMBATI SZERZŐDÉS (1615) 913 igaz religiónknak láb alá tapadtatására való gonosz intentumukat mikoron sok felől bizonyosan hallanék, igazán mondom, hogy meggyőzött nemzetemhez való igaz affectusom, az igaz istennek igaz tiszteletihez való nagy zélusom, és magamban elvégeztem, hogy az isten tisztessége mellett nemzetünknek szabadságáért kitámadjak...".13 4 Ebben a levelében a fejedelem tájékoztatja Rákóczit arról is, hogy a „kiinduláshoz" miféle előkészületeket tett eddig, amelyeket addig igen nagy titoktartás övezett, most azonban úgy vélte, már nem kell titkolni, sőt mielőbb tudatni kell azokkal az urakkal, akiknek támogatását reméli a Magyar Királyságban. Először is azt tudatja, hogy a török császárral megegyezett, amelyről tegnap kapott értesítést követétől, aki még útban van hazafelé a Portáról. A második fundamentumot pedig a csehekkel vetette meg, akik az üzenték neki, hogy „semmiben magyar nemzettől különbözni nem akarnak", válaszul követét küldte Prágába, és megüzente, hogy elindul hadaival. A fejedelem egy Révay Péter koronaőrnek egy hónappal később írott levelében ugyan „kevés szóval", de világosan fogalmazta meg támadásának okait, amelyek között a nagyszombati szerződés körüli végeláthatatlan huzavonát sem kis jelentőséggel említette: „valamennyiszer való frigy kötésünk és annak erősítésére diplomák cserélése forgott közöttünk az austriai házzal, ugyanakkor mindjárást sokkal bizonyosabb látható jeleit mutogatták és tapasztaltuk mi is az frigy ellen mind titkon s mind nyilván való ellenséges practikájoknak: melyet noha nyilván tudtunk s megtapasztaltunk, de tűréssel, hallgatással istenben és igazságunkban való bízással töltöttük időnket." Ezt követően felsorolta a vallásgyakorlásban esett sérelmeket, amellyel kapcsolatban az Erdélyhez közelebb eső megyék urai sokszor megkeresték őt, és arra utaltak, hogyha onnan megsegítették Erdélyt és a fejedelmet ellenségei ellen, akkor most azt kívánná a „háládatosság", hogy amikor ők hitükben sérelmet szenvednek, a fejedelem is segítse meg őket. Végezetül kifejtette, hogy a cseh felkelés most alkalmat szolgáltat a kitámadásra, aminek pedig ő már jó „fundamentumot" vetett.135 Mindezek után Bethlen 1619. augusztus 27-én indította el hadait Felső-Magyarországra, annak központja, Kassa irányába, hogy egy igen bizonytalan kimenetelű háborúba kapcsolódjon be. Bethlen számára eljött a „bona occasio" ideje, és azt nem megragadni csak egy sokkal kevésbé nagyra törő és kevésbé magabiztos, kevésbé uralkodásra termett embertől lett volna várható. Böjti Veres Gáspárnak a fejedelemről írott szavai talán e pillanatban feleltek meg leginkább az igazságnak: „[Bethlen] Gábor viszont kora ifjúságától kezdve magasabbra nézett, ékesszóló, merész, magabiztos, semmit lehetetlennek nem tartó ifjú volt."136 Összegzés Bethlen Gábor fejedelemmé választása és beiktatása minden korábbinál erőteljesebb oszmán támogatással ment végbe 1613 őszén. Az előző fejedelem, 134 Bethlen Gábor levele Rákóczi Györgynek, Gyulafehérvár, 1619. augusztus 18.: Szilágyi S.: Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei i. m. 118-120. 135 Bethlen Gábor levele Révay Péternek, Debrecen alatti tábor, 1619. szept. 19. Uo. 191. 136 Böjti Veres G.: A nagy Bethlen Gábor viselt dolgairól i. m. 26.
