Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877
BETHLEN GÁBOR ÉS A NAGYSZOMBATI SZERZŐDÉS (1615) 911 Bethlen tudta, hogy tovább nem húzhatja az időt, a nagyszombati szerződés a Porta tudomására jutott, így tovább nem várhat Lippa és a mellette lévő puszta falvak és kastélyok átadásával. Mindezt azonban úgy sikerült beállítania, mint egyfajta „hűségnyilvánítást", amelyért valami jutalmat, viszonzást vár. Közben 1616 júniusában Homonnai Drugeth egy hajdúkapitánya seregével Erdély ellen támadt, de Rhédey Ferenc váradi főkapitány ezt sikeresen visszaverte. Bethlen 1616. június 22-én Rhédeynek írt levelében így elemezte a helyzetet: „minden ez ideig való álnok praktikájok mostan napfénre jött, semmit immár el nem fedezhetnek, sőt, hogy római császár engedelméből volt, [Homonnai Drugeth támadása] világoson megtetszik instructiójának első articulusából", amelyben azt írja, hogy a kállói kapitánytól kérjék el a melléje rendelt ezer lovast, a kállói kapitány pedig, mint tudnivaló, a császár és király alattvalója.128 1616 decemberében Homonnai Drugeth újabb vereséget szenvedett Bethlen 12.000 főnyi seregétől. A fejedelem helyzete ezzel megszilárdult Erdélyben is. A nagyszombati szerződés megújítására 1617-ben került sor. Péchi Simon és Fráter István fejedelmi ítélőmesterek, Balássy Mihály Marosszék kapitánya és Weihrauch Dávid deák Kőhalomszék királybírája voltak a fejedelem követei az újabb tárgyaláson, ismételten Nagyszombatban, az esztendő júliusában. II. Mátyás király részéről Pázmány Péter esztergomi érsek (1616-1637), Johann von Mollart, az Udvari Haditanács elnöke, Pethe László, a Magyar Kamara prefektusa (1612-1617) és Apponyi Pál magyar királyi tanácsos volt jelen. Az újabb kapcsolatfelvétel az időközben bekövetkezett, bemutatott ellenséges lépések és atrocitások miatt vált szükségessé, valamint Bethlen számára a fejedelem cím kieszközlése céljából. A tárgyalások június 29-én kezdődtek és egy hónapig tartottak. A július 31-én kelt záródokumentumban kimondták, hogy a korábbi szerződést érvényben kell tartani, és az egymás elleni támadásokat abba kell hagyni. A szerződés megsértése felségsértésnek minősül, és ennek okán a feleknek igazságot kell szolgáltatniuk egymásnak. Bethlent továbbra is dominusnak címezték, egy szót sem ejtettek a fejedelmi titulusról.12 9 Az erdélyi joghatóság alá tartozó országrész határait illetően pedig kimondták, hogy mindkét részről a Báthory Zsigmond idejében fennállt határokat tartják érvényesnek. A kisebb birtokjogi ügyeket egy a következő évre, Nagykárolyba rendelt tanácskozáson tűzték ki rendezésre. Magyarországon Thurzó György halála (1616) után hamarosan Forgách Zsigmond lett a nádor (1618-1621), és helyét Dóczy András, a korábbi szatmári főkapitány, Bethlen ádáz ellensége foglalta el a felső-magyarországi főkapitányi székben. Homonnai Drugeth György ugyanakkor a Magyar Királyság országbírája lett, és színre lépett a politikai életben Esterházy Miklós is, aki szintén a fejedelem ellenlábasai közé számított.13 0 Úgy tűnhetett, hogy Bethlen ellensé-128 Bethlen Gábor levele Rhédey Ferenc váradi kapitánynak, Gyulafehérvár, 1616. június 22.: Szilágyi S.: Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei i. m. 60. 129 Gooss, R.\ Österreichische Staatsverträge i. m. 470-474. 130 pályájára újabban Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése). Századok 143. (2009: 4. sz.) 853-882., főként 874-881.
