Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877
884 OBORNI TERÉZ kodó a fejedelemváltáshoz adja beleegyezését, és őket mindannyiukat, azaz az erdélyieket vegye pártfogásába.3 3 Mátyás annak indoklására, hogy miért nem fogadta audiencián az erdélyi követeket az alábbi érveket sorakoztatta föl. Először is azért, mert az 1613 eleji pozsonyi megegyezést sem Báthory fejedelem, sem pedig Erdély tartománya (provincia) nem tartotta be. Másodszor, mivel Bethlen Gábor a kegyetlen oszmán hadak bejövetelével a hazának (Patriae) és a kereszténység egészének (reipublicae Christianae) kárt okozott, nemcsak azzal, hogy a török hadsereget behívta, és így azok most már a kereszténység határvidékén pusztítanak, hanem azzal is, hogy őt [a császárt] is szükséghelyzet elé állította, hogy most fegyverkezni kénytelen a védelem érdekében. Az pedig, hogy Báthory és az egész tartomány a pozsonyi megegyezést nem teljesítette, sőt kifejezetten annak ellenére cselekedett, II. Mátyás szerint a következőkből derül ki. Ami Báthoryt illeti: midőn a pozsonyi szerződés pontjait végre kellett volna hajtani, ő nem várta be a király küldöttségét, amely már ki volt rendelve, hanem külön béketárgyalásokat folytatott a törökökkel, sőt a szászoknak sem adta vissza Szebent, holott a király ezt igen sürgette. Báthory megígérte továbbá, hogy Erdélyt és a hozzá csatolt részeket saját jogaikban, szabadságaikban és kiváltságaiban megtartja, de erőszakvágyától és zsarnoki hajlamától hajtva a szászokat a kétségbeesésbe hajszolta, a tartományra pedig a törökök támadását hívta ki. Amikor pedig a törökök bejöveteléről és a váraiba való beengedéséről kérdezték, akkor azt üzente Dóczy András szatmári főkapitánynak, hogy azt nem ő kívánta. Sőt azt a segítséget, amelyet a Váradot védő Apaffy Györgynek küldtek az ott portyázó törökök és tatárok ellen, visszautasította, és ha a halála nem hiúsítja meg, akkor Báthory arra készült volna, hogy Váradot a szomszédos helyekkel együtt a törököknek átadja, és magát álnok módon azokhoz visszafogadtassa. Báthory fejedelem ezenfelül a pozsonyi megegyezés megerősítése után nyomban követeket küldött a Portára, Balássy Ferencet3 4 és Borsos Tamást, akik által Erdélyt, és kiváltképpen Lippát és Jenőt, valamint magát is mint hű szolgájukat, a törökök védelmébe ajánlotta. Ama artikulusok szerint, amelyeket Báthory követei 1613. június 11-én bemutattak a nagyvezírnek, magát még inkább elkötelezte feléjük, és ezzel a királynak és a kereszténységnek nagy sérelmére cselekedett, mert így az új megegyezés a Portával a korábbi békekötésekkel ellentétesen alakult, és ebben Báthory a törököket segítette. Végezetül pedig, Báthory nem tett eleget annak a császári-királyi rendelkezésnek, amelynek értelmében a király erdélyi híveinek amnesztiát kel-33 „ut sua Maiestas electioni ex pactis antehac confirmatis, inveretaris et ab electo iuratis sua Maiestas clementer annuere, eosque universos in suam protectionem suspicere dignetur." II. Mátyás feljegyzése Albert főherceghez, Budweis, 1614. febr. 5.: Brüsseli okmánytár i. m. IV 66-72., az idézet: 67. 34 A szentdemeteri és véczkei Balássy család udvarhelyszéki primipilus eredetű, Báthory Gábor alatt emelkedtek a legrangosabb székely főemberek közé. Az itt említett Balássy Ferenc — és fiai Ferenc és Mihály — több rangos székely tisztséget viseltek Bethlen uralkodása alatt. Balogh Judit: A székely társadalom Báthory Gábor korában. In: Báthory Gábor és kora. i. m. 160-161.; 1. még Uő: A székely nemesség helyzete Bethlen Gábor fejedelemsége alatt a Liber Regius oklevelei alapján. Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Philosophica 13. (2008: Fasc. 3.) 333-361.
