Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Oborni Teréz: Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615) IV/877
882 OBORNI TERÉZ és nagyságodat [Kornist] vagy gubernátornak vagy fejedelemnek rendelvén". De ha nem igyekeznek, akkor sem Erdély, sem Magyarország domíniuma őfelségéé nem lesz, mert „Bethlen Gábor sem alszik, hanem vigyáz éjjel-nappal", sőt a saját dolgát „elkötötte" a Portán, éjjel-nappal jönnek-mennek a postái Konstantinápolyba. így ha a magyar uralkodó nem vigyáz, Bethlen Gábort „még ez esztendőben ő felségének akaratja ellen magyarországi királyságra viszik be", és így porba esik a mi dolgunk - írta Benkner. Ezután pedig közölte, hogy ha kell, az egész szászságot fel tudja állítani, és azonnal pártot üthet a német-római császár mellett, és a fejedelem ellen, ha Kornis úgy rendeli.2 3 A magyar királyhoz küldött több erdélyi követségének is tagja volt Benkner János, akivel kezdetben a még többször felbukkanó Melchior Khleslnek, a bécsi kormányzati politika legbefolyásosabb személyének is tervei voltak.24 Az alább még említendő Erich Lassota, a császári követek egyike pedig 1614 tavaszán, még erdélyi tartózkodása alatt lépett kapcsolatba titokban a szászokkal, a király nevében ő vette át panaszaik jegyzékét, és konspirációba is kezdett velük Bethlen megbuktatására. Úgy tűnt, belső szövetségesként kiválóan fel lehet majd őket használni, kiváltképpen a fejedelemmel szemben különösen ellenséges Benknert.25 Amikor azonban a Porta egyértelműen kiállt Bethlen mellett, és a következő év nyarán megérkezett számára a szultáni megerősítő ahdnáme, de főként miután a fejedelem kifejezetten megengedően, sőt nagylelkűen viszonyult a szász univerzitáshoz (megtartván őket régi kiváltságaikban és majdnem minden kérésüknek engedve), kifogta a szelet ebből a vitorlából. Khlesl és a bécsi udvar lassan lemondott róluk, bár a szászság ellenséges szervezkedése összességében három évig húzódott, míg végre lecsillapodott.2 6 Erdélyi követek a bécsi udvarban Bethlen székfoglalása után a vele kapcsolatos bécsi udvarbeli véleményeket jól summázta Melchior Khlesl és Thurzó nádor levélváltásának néhány darabja. Khlesl 1613 decemberében megírta a nádornak, hogy az uralkodó és tanácsosai úgy vélték, ha a törökök Bethlen miatt a békét meg akarják törni, akkor azt valójában nem miatta teszik, hanem Erdély miatt, amelynek birtoklása az ő hasznukra és a királyság kárára van, és abból az okból teszik ezt, mert a császárral megkötött béke feltételeit többé már nem akarják betartani, és valamiféle ürügyet keresnek a felbontására.27 Attól tartott, hogy az oszmánok háború esetén Moldvát, Havasalföldet és Erdélyt is megszerezhetik, és onnan kiindulva majd Felső-Magyarországra is igényt merészelnek tartani, és néhány év 23 Benkner János brassói királybíró levele Kornis Zsigmondhoz, Brassó, 1614. június 10. Kiadja Szilágyi Sándor. Történelmi Tár 8. (1885) 224-226. 24 Lovas R. : i. m. 434. 25 Erről részletesebben 1. uo. 435^136. 26 Makkai Ernő: Bethlen Gábor országépítő politikája. III. közi. Erdélyi Múzeum Új folyam 9. (1914) 143-167., a vonatkozó rész: 156-157., ill. 1. még Lovas R.: i. m. 27 Joseph Hammer-Purgstall: Khlesl's des Cardinals, Directors des geheimen Cabinetes Kaisers Mathias, Leben. III. Urkunden-sammlung zum dritten Bande. Wien 1850. 81. Khlesl levele Thurzó nádornak, Linz, 1613. dec. 4.
