Századok – 2011
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL - Cziráki Zsuzsanna: Brassó és az erdélyi szászok szerepe Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalásában (1611-1613) IV/847
KÖZLEMÉNYEK BETHLEN GÁBORRÓL Cziráki Zsuzsanna BRASSÓ ÉS AZ ERDÉLYI SZÁSZOK SZEREPE BETHLEN GÁBOR FEJEDELEM TRÓNFOGLALÁSÁBAN (1611-1613)1 A kutatás hátteréről Az erdélyi szászok szerepvállalása a Kárpát-medence történelemformálásában a mai napig nem tartozik a térségben államalkotó népek történetírásának homlokterébe. Racionálisnak vélt érvek alapján valóban, hogyan is tarthatna számot komolyabb érdeklődésre egy olyan népcsoport, melynek létszáma fénykorában sem haladta meg a 200.000 főt, és amely az általános vélekedés szerint bezárkózó életmódot folytatott, az úgynevezett nagypolitikában sem tört soha jelentősebb szerepre? A magyar történetírástól sem áll távol ez a leegyszerűsítő vélemény, azzal a kiegészítéssel, hogy a szász közösségnek mármár történeti toposzként felfogható „magyarellenes beállítottsága" a kelleténél talán gyakrabban és az adott történeti környezet összefüggéseinek mélyreható vizsgálata nélkül került terítékre, még olyan távolabbi korszakok vonatkozásában is, mint a kora újkor.2 Ilyen előzmények után mindenképpen indokolt a szászok történetének forráscentrikus, a környező népek és államalakulatok párhuzamos történetébe ágyazó vizsgálata, hiszen ezáltal több ponton is nyereséget könyvelhet el történetírásunk. Egyfelől a szász szemszög bevonása az események vizsgálatába a régió múltjáról alkotott képünket teljesebbé teheti, másfelől a gyakran szinte teljesen elfeledett szász kútfők és szász vonatkozású források számos ponton módosítják, egészítik ki magát a magyar történelmet is. Kézenfekvő példa erre Bethlen Gábor erdélyi fejedelem uralkodása, a magyar történelem egyik kedvelt és kutatott szelete, amelyről úgymond már „minden elmondhatót elmondtunk". Alábbi tanulmány mégis arra tesz kísérletet, hogy a fejedelem hatalom-1 A tanulmány elkészítése és az azt megelőző kutatómunka során nélkülözhetetlen segítséget kaptam Brassóban Gernot Nussbáchertől, Bécsben Fazekas Istvántól, Szegeden pedig Papp Sándortól, illetve további hasznos észrevételekkel segített Oborni Teréz, Balázs Mihály és Pálffy Géza, amiért ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet. 2 Különösen a régebbi történetírás körében találhatunk ilyen példákat. Vö. Louas Rezső'. A szász kérdés Bethlen Gábor korában. Századok 78. (1944: 7-9. sz.) 419^162.; Uő: Báthory Gábor és a szászok. Debrecen 1940.; Árnyaltabb, mégis leegyszerűsítő megközelítéseket olvashatunk alapvető összefoglaló művekben is, 1. A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1898-1908.; Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp. 1935.; Jancsó Benedek: Erdély története. Bp. 1922.; Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Pest 1868.; Szilágyi Sándor: Erdélyország története tekintettel a mivelődésre. I—II. Pest 1866.
