Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Gyarmati György: Hadigazdasági túlterhelés, rejtőzködő transzformációs veszteség és a személyi kultusz. A magyarországi „új szakaszt" megelőző rendszerválság 1952/53 fordulóján I/75
82 GYARMATI GYÖRGY A triumfáló Rákosi: a vezérkultusz és „a nép szeretetének" számszerűsítése A politikatörténeti korszakolásban 1948-tól datált kommunista hatalomátvétel egy rigid — a hidegháborús nemzetközi viszonyok által kondicionált — diktatúrát teremtett Magyarországon, ami az ötvenes évek elejére egyre inkább hisztérikus és alapvetően Rákosi Mátyás személyéhez kötött terroruralom jellegzetességeit öltötte magára. Annál inkább vált fontossá a rendszer Jóságának" demonstrálása, ami szorosan összekapcsolódott a Rákosi Mátyás személyes elhivatottságát és kiválasztottságát kanonizálni igyekvő vezérkultusszal. A propagandában majdhogynem állandósuló legitimálási törekvésének ez a perszonalizált vonulata 1952-ben, nevezett 60. születésnapjához kötődően érte el a csúcspontját. Országos kiterjedésű ünneplés-sorozattal és szinte egész éven át tartó „fesztivállal". Egy, már két évvel korábbi legendásított életrajzrészlet is a kultuszépítés jegyében látott napvilágot,20 de 1952 január közepétől vált szerteágazó és módszeres propagandaáradattá, midőn a korabeli pártsajtó majdnem minden nap újabb és újabb adalékkal szolgált „a haladás százmillió lóerős motorjának" pályafutásáról. Az ő személyére összpontosító párttörténetet aktivista szemináriumokon, illetve a kötelezővé tett reggeli munkahelyi „világi miséken", az ún. Szabad Nép félórákon külön is nyomatékosították. A vidék agrártársadalmának meg március elejétől tették külön is közhírré a falusi tanácsházák hangszórói — villanyáram nélküli településeken pedig még hagyományos kidobolással —, hogy „portáját kitakarítva, házát fellobogózva mindenki méltóképpen készüljön népünk bölcs vezére és tanítója, Sztálin legjobb magyar tanítványa, Rákosi Mátyás elvtárs 60. születésnapjának megünneplésére."2 1 Ehhez valóban az egész országot mozgósították. A zsurnalisztáktól olvasható naponkénti fohászok mellett az arra érdemesnek talált írók, költők kara zengett megrendelt dicshimnuszt a vezérről, egy 11000 példányban megjelentetett antológiában.2 2 Üzemek, gyárak kollektívái születésnapi munkaversennyel, illetve szakmai profiljukba vágó gépek, berendezések miniatűr modelljeivel; „a dolgozó parasztság" szőttesekkel, agrártermékek népművészeti megformálású installálásának garmadájával fejezte ki ragaszkodását „a szeretett vezér" iránt. Mindezeket meg is tekinthették a kortársak az alkalomra készített „Rákosi Mátyás harcos élete" c. kiállítás kiegészítéseként, ezen kívül egy alkalmi fotóalbum képekben is 20 A Rákosi-per. Összeállította: Győrffy Sándor. Szikra, Budapest. 1950. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet akkori igazgatója, Réti László alig pár oldalas előszavában az alábbi fordulatok olvashatók Rákosival kapcsolatban: népünk vezére és tanítója; az 1919-es Tanácsköztársaság, a Kommün hős népbiztosa; a Kommunista Párt és a magyar munkásosztály jobb jövőjének, a nép felemelkedésének reménysége és záloga; Lenin és Sztálin közvetlen munkatársa; szimbóluma mindannak, ami haladó és forradalmi; a fasizmus elleni nemzetközi szabadságharc zászlaja; a hazájáért, népéért, osztályáért mindent, még az életét is bármikor feláldozni kész, rendíthetetlen harcos; hallatlanul kiterjedt képzettségű tudós és politikus, a dolgozó nép igazi, mélytudású vezére, i. m. 3-11. 21 Botos János - Gyarmati György - Korom Mihály - Zinner Tibor-. Magyar hétköznapok Rákosi Mátyás két emigrációja között. Minerva, Budapest. 1988. 434-435. 22 Magyar írók Rákosi Mátyásról. A szerkesztésért felel: Réz Pál és Vas István. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. 1952. A kötet szerzői: Aczél Tamás, Benjámin László, Cseres Tibor, Darázs Endre, Darvas József, Devecseri Gábor, Déry Tibor, Gergely Sándor, Gyárfás Miklós, Háy Gyula, Hegedűs Zoltán, Illés Béla, Illyés Gyula, Képes Géza, Kónya Lajos, Máté György, Mesterházi Lajos, Morvay Gyula, Nagy László, Nagy Sándor, Örkény István, Örvös Lajos, Rákos Sándor, Reményi Béla, Rideg Sándor, Somlyó György, Sőtér István, Szabó Pál, Szűdi György, Urbán Ernő, Veres Péter, Zelk Zoltán.