Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Miksa főherceg erdélyi kormányzóságának terve. Az erdélyi Habsburg-kormányzat felállításának kérdéséhez (1597-1602) IV/817
MIKSA FŐHERCEG ERDÉLYI KORMÁNYZÓSÁGÁNAK TERVE 833 csinálásról, érdemes Cosimo Concini prágai firenzei követet idézni, aki szerint Mihály vajda 260 erdélyi nemest végeztetett ki.5 0 A „rendezés" főbb vonalai tehát már egy évvel korábban körvonalazódni kezdtek. A „végrehajtó", Giorgio Basta generális kezébe igazi fegyvert végül Báthory Zsigmond ismételt visszatérése adott, akire az olasz főtiszt — Mihály vajdával egyesülve — a goroszlói csatában (1601. aug. 3.) nagy vereséget mért. Ettől kezdve még a látszatra sem kellett ügyelni... A kormányzóság gazdasági alapjai A 16. század végére az Erdélybe is beköszöntő háború súlyos megpróbáltatásokat hozott. Az 1599 őszi sellenberki csatában odaveszett az erdélyi nemesség színe-java, az országban berendezkedő Mihály vajda Basta tábornok aktív támogatásával egyszer s mindenkorra el akarta venni az erdélyiek kedvét a további pálfordulástól. A prágai udvar ugyanis Báthory Zsigmond visszahívását, illetve Báthory András megválasztását — jogilag kétségkívül helytállóan — esküszegésnek vagy, ha úgy tetszik, árulásnak minősítette. A néhol tömeges kivégzések és birtokelkobzások, bár a kortársak és a régebbi történetírás Mihály vajda ez irányú lépéseit ebbe a kategóriába sorolja, nem voltak egészen öncélúak. Az udvar (ebbe most beleértem a bécsit is) bizonytalan volt a „végső megoldást" illetően. Erdély stratégiailag igen érzékeny területen feküdt, a kemény retorzió akár még nagyobb elégedetlenséget is okozhatott, és fennállt a veszély, hogy ezáltal a törökök karjába lökik az országot és lakóit. Mátyás főherceg Kutassy János érsek-helytartónak 1599. december l-jén írott levele ezeket a dilemmákat tükrözi. Ebben tanácsot kért, mi legyen az erdélyi lázadók büntetése, halál, börtön vagy pénzbüntetés? A főherceg az utóbbira hajlott, ebben az esetben ugyanis az életben maradt, ám „megkopasztott" lázadók vagyona fedezte volna a katonaság eltartását és a zálogbirtokok visszaváltásának költségeit.51 Az elképzelés kivitelezésére mindazonáltal várni kellett. Mihály vajda nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket és önállósította magát, közben pedig Báthory Zsigmond újra visszatért az erdélyiek aktív és lelkes támogatása mellett. Örömük mindazonáltal nem tartott sokáig, hiszen — mint említettem — 1601. augusztus 3-án Goroszló mellett a régi-új fejedelem csapatai megsemmisítő vereséget szenvedtek Basta és Mihály vajda csapataitól. A vajdától nem sokkal ezután megszabadult a tábornok, és az erdélyiek sem mozgolódtak többé. Visszaállt az 1599-ben Báthory András legyőzésével egyszer már előállott helyzet. A porondon egyedüli hatalmi tényezőként a császári generális és flzetetlen zsoldosai maradtak. Leporolták hát a régi terveket; Miksa főherceg erdélyi útja újra napirendre került, mégpedig kormányzóságának katonai és gazdasági alapjainak megteremtésével együtt. A levelezésanyagban újra előkerül az 50 ASF AM b. 4356., fol. 112v. 51 Mátyás főherceg levelét 1. Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár (1928) 88-89.
