Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Miksa főherceg erdélyi kormányzóságának terve. Az erdélyi Habsburg-kormányzat felállításának kérdéséhez (1597-1602) IV/817
MIKSA FŐHERCEG ERDÉLYI KORMÁNYZÓSÁGÁNAK TERVE 829 kant, néhány hónapig (1600. május-június) maradt napirenden, mivel Mihály vajdára egyre nagyobb gyanakvással tekintettek. Utána jövőbeli felső-magyarországi főkapitányként kezdték emlegetni, hogy azután személyét végképp ejtsék a magyarországi, illetve erdélyi szerepvállalással kapcsolatban.3 8 Már Sigismondo della Torrénak, Mária Krisztierna udvarmesterének 1598. évi jelentései tudósítanak arról, melyek voltak a legfontosabb feltételek az erdélyiek részéről Miksa kormányzóságáért cserébe: egyrészt a vallás szabad gyakorlata, másrészt az ország szokásainak és törvényeinek tiszteletben tartása. Ez világos beszéd volt, és egyúttal egyértelmű jelzés a prágai udvar felé, hogy a rendek beleszólást követelnek az ország kormányzásába. E feltételek az események alakulásától függően bővülnek majd újabb és újabb követelésekkel, amint azt később látni fogjuk. Az országba érkező biztosok négy dologban kérték Báthory Zsigmond segítségét: Egyrészt viselkedjen úgy, mint egy fejedelem. Nihil - írta röviden és tömören a fejedelem reakcióját illetően a gróf. Másrészt maradjon a tartományban Miksa megérkeztéig. Nihil - írta újfent. A harmadik kérés Jósika István kancellárra vonatkozott. Végül a negyedik a császárnak teendő hűségeskü volt a rendek részéről, azaz a december 23-ai szerződés ratifikálása.3 9 A rendek végül felesküdtek, és a trónt és vele a fejedelemséget átadták a császárnak. De nemcsak Báthory Zsigmond és a rendek voltak kelletlenek, a császári biztosokról sem mondhatjuk el, hogy mindent megtettek volna az erdélyiek bizalmának elnyeréséért. Nem engedtek beleszólást munkájukba, nem kérték ki, illetve nem fogadták meg tanácsaikat. Ennek néhány hónap múlva súlyos következményei lettek. Mindazonáltal a biztosok lelkiismeretesen elvégezték a rájuk bízott feladatot. Munkájuknak két fontos eredményét kell kiemelnünk. Az egyik a fejedelem kancellárjának, Jósika Istvánnak szó szerinti kiiktatása volt az erdélyi politikából. A már idézett Torre gróf udvarmester beszámolójából tudjuk, hogy a két császári biztos, Bartholomäeus Pezzen és Szuhay István egri püspök külön is megkérték a fejedelmet, vesse börtönbe Jósikát. Ez meg is történt, kihallgatták, ahol részletes vallomást tett, majd utána gyorsan kivégezték, mivel Báthory Zsigmond, akinek a beleegyezésével került oda, megpróbálta kiszabadítani. Veress Endre jóvoltából rendelkezésünkre áll a részletes bűnlajstrom, ahol gyilkossági kísérletektől (mérgezés, a fejedelemasszony pisztoly által történő meggyilkolása) a fejedelmi trón megkaparintásának tervéig minden szerepelt. Ráadásul a kancellár vagyona révén, amelyek között bányák is szerepeltek, komoly gazdasági háttérrel rendelkezett, tehát potenciális veszélyforrás volt. A mi szempontunkból a legfontosabb, hogy Jósika — erre a biztosok írásos bizonyítékot is találtak — mindent megtett, hogy Miksát távol tartsa a fejedelemségtől. Működésük másik kézzel fogható eredménye a fejedelemség jövedelmeinek felmérése volt. Ezt a fontos iratot a közelmúltban Oborni Teréz publikálta - ő 1598-ra teszi az amúgy dátum nélküli irat keltét, amely szerint Erdély 38 ASF AM b. 4356., fol. 190r., 208v., 262r. 39 ÖStA HHStA HA Hung. Konv. 58/A. fol. 5r-v.