Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Miksa főherceg erdélyi kormányzóságának terve. Az erdélyi Habsburg-kormányzat felállításának kérdéséhez (1597-1602) IV/817
MIKSA FŐHERCEG ERDÉLYI KORMÁNYZÓSÁGÁNAK TERVE 823 zen született meg: a császári tanácsosok lassúsága és bizonytalansága nemcsak az újabb egyezményt tető alá hozó Carrillót ejtette kétségbe, hanem Cesare Speciano prágai pápai nuncius rosszallását is kiváltotta, aki szerint ha így haladnak a dolgok, Erdély elvész a császár és a katolicizmus számára. 1597. október 26-ai levelében Bartholomáeus Pezzen — akit a következő esztendőben császári biztosként Erdélybe küldtek a tartomány átvételére — aggódva írta a Titkos Tanácsnak, hogy itt a vissza nem térő alkalom, vegye végre a kezébe a kormányzat a tartományt, ne legyen szűkmarkú, hanem egyezzen meg minél gyorsabban a fejedelem képviselőjével, Alfonso Carrillóval.21 Ez a bizonytalanság lehet az oka, hogy a december 23-ai szerződés nyitva hagyta az egyik legfontosabb kérdést: hogyan nevezzék Erdély jövendő urát? Mi legyen a titulusa? Princeps? Gubernátor? Jellemző, hogy a szöveg az utóddal kapcsolatban több alkalommal is succesor aut gubernátorról azaz két, egymást csaknem kizáró dologról beszél.2 2 A bizonytalanságot nem csak az okozza, hogy az udvarnak nem volt kikristályosodott véleménye a fejedelemség berendezkedését illetően — erre egyszerűen nem volt idő sem, mint látni fogjuk —, hanem talán az is, hogy maga a terminológia is alakulóban volt. Erre igen szemléletes példa Cosimo Concini prágai firenzei követ szóhasználata: az ő számára egy város vagy egy vár, illetve esetünkben a fejedelemség irányítása is governo (kormányzás), és governatore, aki ezt csinálja. Mihály vajda esetében ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Báthory András félreállításával nagyot csalódott, mivel a császár csak kormányzói (governatore) megbízást adott, jóllehet ő helytartó (luogotenente) szeretett volna lenni.2 3 Concini szemében tehát a helytartónak nagyobb a hatalma; az sem zavarja, hogy Mihály rangban meg sem közelítette Mária Krisztiernát vagy Miksát, akiket pedig governatorénak, illetve governatricének nevezett. Ez arra utal, hogy sokszor nem is maga a tisztség, hanem a rang volt a fontos. Mert például Miksa esetében soha nem mulasztja el hozzátenni, hogy archiduca illetve re, amíg az le nem mondott a lengyel királyi címről, míg Mihály pusztán vaivoda volt. A gyakran változó tartalmú kormányzói tisztség nem volt ismeretlen a magyar és az erdélyi történelemben. Hunyadi János gubernátor volt, mivel V László Ausztriában élvezte III. Frigyes császár vendégszeretetét, és így nem tudta kormányozni Magyarországot. Szapolyai I. János király mellett a kormányzói címet az oszmánok által a nyakára ültetett velencei kalandor, Lodovico Gritti viselte. Ezzel szemben a gyermek János Zsigmond mellett Fráter György helytartóként, locumtenensként irányította az országot, aki mellett ráadásul ott volt az örökké féltékeny anyakirályné, Izabella is. Izabella régensként uralkodott, János Zsigmond nevében bocsátva ki rendeleteit. A Báthorykorszakból is ismeretes egy kollektív kormányzási mód: a hármastanács, őket 21 Bethlen IV 122. 22 „Et ad haec omnia, quae suae maiestati secundum haec pacta praestanda sint, sese ac suos successores obiigabit, seque ut successor aut gubernátor, qui in Transilvaniam venturus sit, quod primo quoque tempore curatoram se sua maiestas promittit..." Österreichische Staatsverträge i. m. 249. 23 Archivio di Stato di Firenze [a továbbiakban ASF]; Archivio Mediceo |AM] b. 4355., fol. 146v-147r., 152r-v., b. 4356., fol. 421r.
