Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Kruppa Tamás: Miksa főherceg erdélyi kormányzóságának terve. Az erdélyi Habsburg-kormányzat felállításának kérdéséhez (1597-1602) IV/817
MIKSA FŐHERCEG ERDÉLYI KORMÁNYZÓSÁGÁNAK TERVE 821 1583-ban Báthory István erdélyi fejedelem megerősítette a Thomas Bomel nagyszebeni szenátor által még 1560-ban kidolgozott szász jogkönyvet, röviden a Statutát, amely akkor egyedülálló módon közvetlen jogforrásként a római jogot jelölte meg. Jogtörténészek felhívják a figyelmet, hogy Báthory ennek a jogkönyvnek az elfogadásával, amely tehát az erdélyi szászok életét szabályozta, a császári jogot (ius imperiale) országában, pontosabban annak egy részében, tételesen érvényesülő jogként ismerte el.15 Alig telt el tíz év, amikor a gyulafehérvári udvar kegyeit kereső jeles humanista, Baranyai Decsi János 1593-ban kiadta Syntagma című munkáját, amely a magyarországi jog és a birodalmi jog egyesítésének monumentális kísérlete volt.16 Baranyai hat különböző forrást használt, közöttük a Quadripartiumot (Négyeskönyv), a Tripartitum 1552-1553 fordulójára elkészült javított változatát. Ez a munka kéziratban maradt, Baranyai Decsi azonban hozzájutott egy példányához, és bedolgozta munkájába. Napjainkig nem teljesen világos ki rendelte meg a Syntagmát - azt tudjuk, hogy eredetileg wittenbergi professzort akartak megbízni, de az nem vállalta, így maradt a munka az éppen ekkor peregrinusként Németországban tanuló Baranyai Decsire. Ugyanakkor abban a rendkívül szerencsés helyzetben vagyunk, hogy maga Baranyai Decsi vall Jakob Grynaeusnak írott egyik levelében azokról az okokról, amelyeknek hatására elkészítette a művet: „Évekkel ezelőtt felkértek hazájukban nagy tekintéllyel rendelkező nemesurak, hogy adjam át hazai jogunkat (bizonyos jogtudósoknak), vessék össze azt a ius civilével, mégpedig olyan célból, hogy Magyarország, amint közös hatalom alatt áll a német birodalommal, jogában is kapcsolódjék ahhoz kiemelés tőlem - K. T.]17 Bizonyosnak tartom, hogy amikor erdélyi részről 1595-ben megfogalmazódott a birodalmi hercegség és a birodalmi protektorátus gondolata, mint követelés, Báthory Zsigmond és tanácsadói erre az erdélyi jogtudósok által már kimunkált jogi keretre támaszkodtak: a protektorátust tehát egy a császárral magánjogi viszonyba kerülő, német anyanyelvű alattvalókkal (a szászokkal) is rendelkező uralkodó kérte. Talán az sem véletlen, hogy a Syntagmát Baranyai Decsi éppen a fejedelemnek ajánlotta. Természetesen nem állítom azt, hogy Báthory István azért fogadta el a Statutát, mert meglátta benne az utód által megragadott lehetőséget, de azt nyomatékosan hangsúlyoznám, hogy ezzel a ponttal, ahogy a többivel is, az utód új, eddig nem járt ösvényre lépett. Az 1595. évi Habsburg-Báthory szerződés nem egyszerű házassági szerződés, nem pusztán egyezmény volt, mint a gyalui, a nyírbátori, sőt részben még a speyeri is, ám nem is béke, mint a váradi, hanem egy olyan jól átgondolt szövetségi szerződés, amely hosszú időre rendezni akarta-próbálta a királyság és a fejedelemség viszonyát, megszabva annak jogi és politikai keretét. 15 Magyar jogtudósok. Szerk. Hamza Gábor. Bp. 1999. 45. 16 Ioannis Decii Barovii: Syntagma institutionum iuris imperialis ac ungarici.... Claudiopoli 1593. 1 ' „Ante multos annos rogatus ego fueram a generosis et nobilibus quibusdam hominibus magna auctoritate domi suae praeditis, uti ius nostrum ungaricum doctoribus quibusdam iuris darem, ut cum iure civili conferrent ita conferrent, uti sicut imperio ita iure quoque Ungariae Germaniae copularetur." Johan Jacob Grynaeus magyar kapcsolatai. Kiad. Szabó András. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 22.) Szeged 1989. 57.